Karamell: szőrtelenül szép
Talán a címe tette, talán más: a bemutató hetében nem voltam kíváncsi erre a francia–libanoni koprodukcióra, pedig a tavalyi cannes-i fesztiválra is meg volt híva.
A néhány év előtti Csokoládé sikere után mégis sokallottam a karamellt, bár – mint a moziban kiderült – ezt nem enni kell, hanem szőrtelenítésre használni.
Esett, ahogy esett: a múlt heti szánalmas filmkínálattal meg nem alkudva felkajtattam ennek a pályakezdő színésznő-rendező-forgatókönyvírónak (Nadine Labaki) az első munkáját egy művészmoziban (egész pontosan a Művész moziban), és nemhogy nem bántam meg, de egyenesen élveztem azt a másfél órát.
Libanon talán a leginkább világi, nyugatias a frankofon arab országok között. Méltán kapta a Kelet Svájca jelzőt, Bejrút a Kelet Párizsa minősítést. Ám a sokvallású, sokhagyományú ország mostanában a konfliktusok tömegét kínálja. Nem véletlen, hogy nevét annyi hadijelentésben, politikai elemzésben olvashattuk.
A folytatásért kattintson ide vagy a címre!
