Jordán Tamás listát kért a klasszikus magyar írókról, hogy a színháza teljesíteni tudja a kormányzati elvárásokat

Mély hallgatás volt a válasz.

2018. október 6., 18:00

Szerző:

Takátsné Tenki Mária, a szombathelyi közgyűlés Jogi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságának fideszes elnöke jelezte, szeretné, ha a Jordán Tamás vezette városi Weöres Sándor Színház több klasszikus magyar darabot tűzne műsorra. Jordán Tamás felkérte ugyan a bizottsági elnököt, nevezzen meg klasszikus darabokat, hogy a színház teljesíteni tudja a kormányzati elvárásokat, de választ nem kapott – derül ki azokból a tört magyarsággal írt közgyűlési jegyzőkönyvekből, amelyeket az Átlátszó szemlézett a pénteki cikkében.

Fotó: Kovalovszky Dániel

Szombathelyen már két éve elkezdődött a kultúrharc, mégpedig amikor a Jordán Tamás által 2007-ben alapított és azóta is vezetett szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatói posztjára 2016 decemberében kiírta a pályázatot a fideszes többségű városi közgyűlés. Erre az alapítón kívül csak a Balázs Béla-díjas filmrendező, Dér András jelentkezett Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház igazgatójának a támogatásával. Jordán Tamás a határidő lejárta után, márciusban nyilvánosságra hozta a maga pályázatát, Dér András pedig visszalépett, miután kiszivárogtatták az övét, Jordán Tamás azonban ennek ellenére nem nyerhette el a tisztséget, az erről szóló közgyűlésen ugyanis nem ment át Puskás Tivadar fideszes polgármester javaslata, hogy érvénytelenítsék a pályázatot, de ő sem szerezte meg a voksok többségét. A botrányban a magyar színházi világ szinte egy emberként Jordán Tamás mellé állt, Szombathelyen több százan is tüntettek a kinevezéséért, Törőcsik Mari videoüzenetben, Gáti Oszkár közleményben biztosította támogatásáról a színházalapítót. Jordánt Tamás igazgatói megbízását végül 2021. január 31-ig meghosszabbították.

A színház a működéséhez szükséges pénzt hároméves keretmegállapodások alapján az önkormányzattól kapja a és bár a nevéből erre nemigen lehet következtetni, a Takátsné Tenki Mária vezette bizoottság felel a kultúráért is. A keretmegállapodások azokról a feltételekről is szólnak, amelyeket a színháznak teljesítenie kell a támogatás elnyeréséhez, a szeptember 13-i közgyűlésen pedig Takátsné Tenki Mária először azt firtatta, hogy a színház miért tűz műsorra önszántából 40 százalékkal több előadást a keretmegállapodásban szereplő számnál. Ezen a számon véágül nem voltoztattak, ami azonban a feltételeket illeti, a bizottsági elnök jelezte, szeretné, ha a színház több klasszikus darabot tűzne a műsorára.

Jordán Tamás erre egyetlen kérdéssel zátonyra futtatta az Orbán-kormány kultúrharcot hirdető propagandáját.

– Kit tartunk klasszikusnak? Szép Ernő klasszikus-e, Szomory Dezső klasszikus-e, akik már nem élnek? Általában arra szoktak gondolni, hogy Az ember tragédiája, Bánk Bán, Csongor és Tünde. Karinthy is egy klasszikus. Csurka is egy klasszikus. Nagyszerű Csurka darabok vannak, amelyekből nem egy időszerű is

– firtatta a színházigazgató, listát kérve a a szombathelyi önkormányzattól, kik a klasszikus drámaírók, akiket előnyben kell részesítenie a kortársakkal szemben. Választ nem kapott. Bár a kérdést az Átlátszó is feltette Takátsné Tenki Máriának, , a fideszes politikus csak annyit mondott, azért nem foglalt állást, mert ezt nem az ő tiszte megállapítani, ez egy szakmába vágó kérdés. Ennek a kijelentésnek a szépséghibája csak az, hogy a Jordán Tamás kinevezéséről szóló közgyűlési vitába az egyébként jogász végzettségű Takátsné Tenki Mária azzal dobta be magát, hogy bizottsági elnökként ő ellenőrizné a színház munkáját szakmailag is.

Jordán Tamás a maga részéről egyelőre azzal intézte el az ügyet, hogy jó lenne, ha kapnának egy listát a kormányzati szempontrendszer szerint klasszikusnak számító szerzőkről, mert ha meghallják a klasszikus szót, a emberek fejlében többnyire tényleg csak Az ember tragédiája, a Bánk bán, illetve  a Csongor és Tünde sejlik fel

Nyolcvanegy éves korában elhunyt András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer, érdemes művész, a nemzet művésze - jelentette be csütörtökön Szombathelyen Kollarik Tamás, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság elnöki főtanácsadója és Lovass Tibor, a Savaria Filmakadémia elnöke a 11. Savaria Filmszemle keretében rendezett médiakonferencián.

Családja, barátai, pályatársai, tisztelői kísérték utolsó útjára Tordy Géza Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt, rendezőt, érdemes és kiváló művészt, a nemzet színészét, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben.

Minden évben április 16-án tisztelgünk a holokauszt magyarországi áldozatinak emléke előtt. A nap arra emlékeztet, hogy 1944-ben április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását hazánkban. A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját megelőző délutánon Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat megemlékezést tartott az Óbudai Zsinagóga falára állított emléktáblánál. 

A magyar költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Engedjék meg, hogy ezen a napon mi is tisztelegjünk a magyar líra előtt, ezúttal Nagy László csodálatos versével.