Irodalom öt fogásban – Könyvbár ínyenceknek

Ha valaki bemenne egy étterembe, és, mondjuk, százfűléfőzetet kérne varázslóüsttel, bizonyára azt gondolnák róla: jól belakmározhatott valahol bolondgombából.

Ám az efféle különc vendégeket szívesen várják a budapesti Könyvbár étteremben, ahol a világirodalmat tálalják fel gourmand-oknak. Itt ugyanis könyveket főznek meg, no nem papírgaluskának. Mondjuk inkább úgy: regények ihlette ételkülönlegességeket szolgálnak fel ínyenceknek. A Könyvbárban tematikus hetek vannak, kéthetente más-más olvasnivaló kerül terítékre, és ha nagy a siker, mint például a Harry Potter-könyvek esetében, akár egy hónapig is étlapon tartják a kulináris alkotásokat. A varázslótanoncok mágikus italát, a százfűlét akkor főzték meg, amikor a Harry Potter és a Titkok Kamráját dolgozták föl ötfogásos menüben. Varázslóüstöt is készítettek burgundi vaddisznóraguból.

A Dob utcai könyves étteremben novemberben J. K. Rowling világhírű regénysorozatának harmadik kötete, a Harry Potter és az azkabani fogoly kóstolható meg öt fogásban. Az előételt a legszörnyűbb regényalakokról, a gonosz energiavámpírokról, a dementorokról nevezték el. A szörnyhöz méltón az ételkompozíció is borzongató, de azért gyengébb idegzetű falánkok se hagyják ki!

Lippai Mihály, a Könyvbár üzletvezető szakácsa ételbemutatót tart nekünk. Már hozza is a Dementor fogást, a tányérba pár csepp forró vizet önt, majd a hirtelen felcsapó füstfelhő mindent elborít. Új műfaj születik: a gasztrohorror.

– Szárazjeget melegítünk föl, szublimációval keletkezik a füst – magyarázza Lippai.

Amikor a gomolygó köd eloszlik, elénk tárul az étel: fekete palatáblán szoborszerű fekete torzó emelkedik kenyérből, előtte húsmasszából formált alak, szarvasgomba „kalapban”.

– Magunk sütöttük a kenyeret, tintahal levével színeztük feketére. A húsmassza marhapástétomból van, mellette fekete bogyó tapenade – folytatja a „műelemzést” Lippai Mihály.

A pincérek nemcsak szervíroznak, de az ételekkel kalauzolnak végig a regény fontos epizódjain. Aki szomjas, belekortyolhat Harry Potter kedvenc vajsörébe is.

Még messze a déli nyitás, de a konyhában már gőzerővel készülnek az ebédre. Egy fiatalember lép be az utcáról: „Mikor fog nyitni a könyvtár?”

– Ez nem könyvtár, hanem étterem – mosolyog az üzletvezető.

Akik ide először betérnek, sokszor azt sem tudják, hová csöppentek. A helyiségben könyvespolcok mindenütt, több ezer kötet az éttermi dizájn. Az olvasás és a gasztronómia összekapcsolása új trend a vendéglátásban. Szellemi táplálkozásra is használható az étkezésre szánt idő. A könyvek azt is üzenik: itt nem kell kapkodni, mint a gyorsétteremekben. A könyves éttermek közepes áraikkal afféle polgári, értelmiségi találkahelyek. A Könyvbár azonban más: igazi hungarikum, az alapötlete levédett világszabadalom. Ez az egyetlen olyan étterem, ahol a receptek könyvekből születnek.

Az alapötlet egy baráti körtől származik – mesél a kezdetekről Lippai Mihály. E társasághoz tartozott Béky Ildikó és párja, Szalay Gábor is, akik civilek voltak a konyhában. Ildikó menedzser, Gábor tanári diplomát szerzett. S noha a szakácskodás költséges és időigényes hobbi, gyakran hívtak az otthonukba vacsoravendégeket. Úgy érezték, a finom étel közösséget is teremt, a főzés a szeretet ízeivel táplál. Ildikó és Gábor később lakáséttermet nyitottak, szívesen invitáltak idegeneket is a terített asztalukhoz. A férfi közben beiratkozott egy szakácsiskolába, ott ismerkedett meg Lippai Mihállyal. A baráti körnek volt egy másik szenvedélye is: imádtak olvasni, gyakran csereberélték egymás között a ronggyá olvasott regényeiket.

Ildikó vetette fel: miért ne készülhetne könyvekből is menü? Az irodalom és a házi ízek kompozíciójából különleges étkeket alkottak, és a siker sem maradt el. Végül a barátok 2015 januárjában megnyitották a Könyvbárt. Merész húzás volt újszerű gasztronómiai vállalkozásba kezdeni, de megérte.

Rideg Sándor Indul a bakterház című ifjúsági regényét tálalták fel először. A ténsasszony levesébe cipőpertlit főztek, amely fekete laskatésztából készült, masnira kötve pompás levesbetét lett. Kínáltak hozzá gombócokat, és desszertnek ebengubát, azaz mákos gubát. S hogy mi is az az ebenguba? Regős Bendegúz csúfolódóan verselte a regényben

„Fekete sas, sáros ucca,
Itt lakik a Varga Pista.
Varga Pista, farkadina,
mind a kettő ebenguba.”

Az irodalmi szakácsok azt mondják, bármilyen könyvet meg lehet főzni, csupán az érzelmeket kell ízek és illatok nyelvére átfordítani. Az éttermi feldolgozásra szánt műveket többnyire Béky Ildikó választja ki, a gasztronómiai megvalósítást a konyhafőnök, Németi László food stylist irányítja.

– Nagyon szeretem a munkámat, mert itt igazán kreatív lehetek – mondja a konyhafőnök. – Mindig abból indulunk ki, hogy a regény milyen érzéseket vált ki belőlünk. Ezt próbáljuk megjeleníteni az ételekben. Sokféle ízzel, étellel kísérletezünk hónapokon át, míg összeáll egy könyvmenü.

Eddig már vagy hatvan regényt tálaltak fel, közte a magyar és a világirodalom legnépszerűbb műveit, a Micimackótól a Sörgyári capriccióig az utolsó morzsáig minden elfogyott. A vendégek Vernével együtt 80 nap alatt körbeutazhatták a Földet, és még a tányérjukból sem kellett fölnézni. A műfajok közt is szabadon válogatnak. Terítékre került Stefan Zweig Sakknovellája, amely súlyos történelmi időket idézett fel zamatosan. Menü lett William Golding A Legyek Ura című klasszikusából is.

Arra is akadt példa, hogy könyvkiadó kért segítséget a szakácsoktól új könyve bemutatásához. Az Athenaeum nemrég jelentette meg Paulo Coelhótól Az Ötödik Hegyet. A mű a Krisztus előtti 9. században játszódik. S hogy milyen fogásokból állt össze egy bibliai korokban játszódó történet? Az Úr angyala levestől a lángoló Akbar joghurtos mascarponetortájáig kalandos időutazásra hívtak minden haspókot.

Az éttermet a nemzetközi szaksajtó is felfedezte. Az egyik jelentős angol turisztikai portál, a Culture Trip Magyarországról készített riportjában külön foglalkozott a Könyvbárral, amely a lap szerint a kulturális turizmus egyik izgalmas helyszíne Budapesten. Nemcsak az ételeket dicsérték, hanem a könyvtárszobának berendezett fantáziadús miliőt is.

A The New York Times is beszámolt a szépirodalmi étterem megnyílásáról 2015-ben.

– Abban az évben júliusban az Amerikai pszichó volt terítéken nálunk. Elaine Sciolino, a The New York Times publicistája ült be hozzánk ebédre. Mi persze nem tudtuk, hogy ki ő. Azok, akik gasztronómiai témában írnak, sosem fedik fel a kilétüket, hogy ugyanazokat a fogásokat kapják, mint a többi vendég – jegyzi meg a konyhafőnök.

Az Amerikai pszichó kábítóan vörös paprikakrémlevese és az acélbárdon felszolgált mészáros hátszín megtette a hatását. Az amerikai újságírónő, miután megírta lelkendező cikkét, férjével többször visszatért az étterembe, hogy a következő könyvmenüket is megízlelhessék.

Az étteremben azt tervezik, több lesz majd náluk a nemzetközi bestseller, az idegen nyelvű kötet, hogy a külföldi vendégek is otthon érezhessék magukat az olvasnivalók közt. A könyves szakácsok munkájukat kulturmissziónak tekintik, s azt remélik, az országimázsunkat is gazdagíthatják emlékezetes lakomákkal.

Számukra a legnagyobb sikert mégis az jelenti, ha a főztjükkel az emberek kedvet kapnak az olvasáshoz is. Van, aki úgy érkezik ide, hogy fölkészül az adott műből, mások pedig visszajelezték: amióta itt étkeznek, otthon is éjjel-nappal falják a könyveket. Úgy látszik, a gyomron keresztül is vezet út a szépirodalomba.