Humor háza

A Humor háza címmel jelent meg Kalmár Tibor könyve, amelyben a FÉSZEK – vagy is a Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja – legizgalmasabb múlt századi epizódjait idézi fel. Megtudhatjuk például, hogy miként ismerkedett meg és dolgozott együtt Charlie Chaplinnel Királyhegyi Pál. És vajon miért hívták Fényes Szabolcs asztaltársaságát marasztalnak? A Fészek Művészklub világának számos további rejtélye ebben a kötetben kerül először nyilvánosság elé. SZTANKAY ÁDÁM interjúja.

2013. november 7., 11:21

– A jelenkori közhangulatot kívánta feldobni a kötettel?

– Farkasházy Tivadar barátommal már régen szerettem volna létrehozni egy kabarétörténeti múzeumot Humor Háza néven, de abból nem lett semmi. Ám legalább könyv formában megvalósult.

– Ez tehát egy nyomtatott múzeum?

– Rendhagyó kiadvány. Sokan adtak már ki sztorigyűjteményeket, anekdotaalbumokat. Ez a kötetet annyiban más, hogy dialógba írtam meg a múltbéli elbeszéléseket. Alkottam hozzá egy asztaltársaságot, amelynek persze valós alapja van. Hiszen húsz évig voltam tagja Királyhegyi Pál, illetve Fényes Szabolcs FÉSZEK-beli társaságának is.

– A szövegek pusztán nevettetnek, vagy többről van szó?

– Kordokumentumok a Fészek 60-as, 70-es, 80-as éveiről. Királyhegyi asztalánál például olyan színészek ültek, mint Ruttkai Éva, Tolnay Klári, Darvas Iván, Kálmán György, Latinovits Zoltán, Szendrő József. Vagy a filmrendezők közül Rényi Tamás, Hintsch György. Fényes Szabolcs társaságában ott volt a rímhányó Romhányi József, Kellér Dezső, a külföldről hazatért humorista, a Hacsek és Sajó figuráit megteremtő Vadnay László. Ők humorba ágyazva is úgy tudtak mesélni jelenük kisebb-nagyobb történéseiről, hogy annak van annyi súlya, mint a história száraz tényeinek.

– Vállalva a szubjektivitást: melyik sztori ugrik be elsőre?

– Amikor Honthy Hanna a Mária főhadnagyot próbálta, elérkeztek a jelenthez, amelyben a Pestre induló Kossuth Lajos elbúcsúzik a honfiaktól. Honthy kérdezte: vele mi történik mindeközben? A rendező azt felelte: „Integetsz a távozónak.” Mire Honthy: „Egy primadonnát nem lehet otthagyni.” Ezért aztán a művésznő kívánságára Kellér Dezső – végrehajtva némi dramaturgiai módisítást – átírta a történelmet.

– A könyvében megidézett korszakot manapság azért legmegengedőbben is a szürkeség korszakának szokás aposztrofálni.

– Igaz, ám a Fészek Klubnak ez az időszaka olyan volt, mint a humor szigete. Amerikából is sorra érkeztek a nevesebb, halványabban ismert emigránsok, hogy megtapasztalják klímáját. Királyhegyi, amikor nem ismerte fel az egyik vizitálót – ám ezt nem akarta bevallani –, azt kérte: írja le a nevét, mert ő grafológiai tanulmányainak köszönhetően pontos jellemrajzot ad majd róla.

– Kerülhet még ilyen természetességgel szinkronba a humor és az elegancia? Lehet itt még nívós klubvilág?

– Nem hiszem. Színház után ma már mindenki siet haza. Ébredéstől ájulásig feszített a tempó.