Hollywood, a delej
Talán csak a Metro–Goldwyn–Mayer oroszlánja nem volt magyar, amúgy szinte mindenki. Ugyan ki gondolhatta volna, hogy az amerikai álomgyár két alapítója a Tokaj-Hegyaljáról indult? Falvaik, Tolcsva és Ricse szinte szomszédosak.
Zukor Adolf Amerikában rókaprémben utazott, és miután rövidesen monopolizálta a szőrmepiacot, mozikat vett, majd forgalmazó céget szervezett, és filmgyártó vállalkozást. A húszas évekre a Paramount Film lett a világon a legnagyobb, az ő sztárjai a legünnepeltebbek. Zukor építi ki a stúdiórendszert, ösztönzi a játékfilmgyártást.
Fuchs Vilmos csak az első kilenc hónapját töltötte Magyarországon. Odakint újságkihordó volt, cukorkaárus, majd ruhajavító. Jól nősült. Nickelodeont vett aztán ő is, forgalmazó és filmgyártó lett. A híres Fox Film alapítója, a hangosfilm bevezetésének úttörője, a mai Fox TV névadója.
Ezek a kreatív üzletemberek a stúdióikat ugyan Los Angelesben működtették, de többnyire New Yorkban laktak. Közel a bankokhoz, amelyekre nagy szükségük volt. Közelebb az európai filmpiacokhoz, divatokhoz és ideálokhoz.
Az amerikai filmgyártásban – mutat rá a szerző – a legfontosabb a producer. Akinek nem annyi a dolga, hogy felhajtsa a pénzt. (Az is, persze.) Õ kezd és ő végez: ő keres, talál, ír, írat forgatókönyvet, megszerzi a jogokat, elkészíti a költségvetést, rendezőt alkalmaz, sztárokat és színészeket, technikai stábot az operatőrtől a kaszkadőrig. Övé az utolsó vágás joga. Õ felel az utómunkálatokért, a bemutatókért, a marketing tervezéséért és megszervezéséért. A boltért.
A nagy pénzt igénylő, nagy hatású üzletág kivirulásához a nagy stúdiók rendszere, tőkéje, koncentációja, sztáristállói stb. kellettek. Az amerikai burleszk, a német expreszszionizmus, a szovjet forradalmi filmek, az olasz neorealizmus, a francia és más új hullámok önálló fejezetek a filmtörténetben.
Hollywood viszont maga a delej.
(Bokor Pál: A siker helye Hollywood. Atlantic Press Kiadó.)
