Ha a nemzet sógorán nem lehet, a nőkön rúgunk egyet

Hogy mi a legfontosabb? Talán a humor. Ez tart életben, ennek révén jutunk túl megpróbáltatásokon, ezzel varázsoljuk barátságosabbra, kinevethetővé, azaz túlélhetővé ezt a cintányéros cudar világot.

Önöket persze az érdekli, hogy ki volt a nemzet sógora. Úgy hívták: Nagy Lajos. Londonban dolgozott, a BBC magyar adásainál. A bátyja volt egy bizonyos Nagy Bellának, akit korábban Grosznak hívtak. Majd pedig özvegy Jókai Mórnénak. Márpedig ha e hölgyet „a nemzet özvegyeként” emlegették, mert úgy hívták, a fivére természetesen tarhatott igényt „a nemzet sógora” címre. Így nevezték őt bő iróniával Londonban, anno, a harmincas évek végén. Eddig a történet, ahogyan Sárközi Mátyás (kiválóan érdekes) könyvében olvastam.

Aztán eszembe jutott, hogy tudok én még e szereplőkről egyet-mást. Például azt, hogy Hóman Bálint magyar királyi vallás- és közoktatási miniszter 1941 áprilisában megvonta özv. Jókainé szül. Grosz Bella életjáradékának folyósítását. Az özvegy ugyanis a zsidótörvények miatt Angliába menekült a második világháború kitörése előtt. És egy kultuszminiszter tudja a dolgát, ismeri a nemzet javai iránti kötelességeit.

De ha már lúd, legyen kövér: 1942. július 8-án a szélsőjobboldali Oláh György egyenesen azt javasolta a képviselőházban: vonják meg a Jókai-jogok kizárólagos örökösétől a magyar állampolgárságot is, és rekesszék ki az alig emberöltővel ezelőtt elhunyt nagy mesemondónak az özvegyét a szerzői jogokból. (Lásd: „...a háború szolgálatában”, Napvilág Kiadó, MTI. 206. o.)

E habzó szájak esetében nem csupán az esett latba, hogy özvegy Jókainé született Grosz zsidó, de az is, hogy bátyja – „a nemzet sógora” – a BBC-ben bírálni merészelte a magyar politikát. Ilyenkor az a leginkább lovagias eljárás, ha a nőkön rúgunk egyet, még veszélytelenebb, ha az illető özvegy is, ugyebár, Jókai kadávere meg hadd forogjon, mint a propeller.

Egy alak, egy történet, egy szereplő, egy anekdota a jobbnál jobbak közül. Érdekes, élvezet olvasni.
(Sárközi Mátyás: Micsoda életek! Emigránsok Angliában. Noran.)