Görgey és Görgey
A Kossuth-díjas író befejezte Görgey című drámáját a szabadságharc tábornokáról és fővezéréről. Nem mellesleg: rokonáról. Ugyanis dédapja testvére volt Görgey Artúr. Már régóta készült megírni a darabot, de szerinte most vált igazán aktuálissá. A művet az egri Gárdonyi Géza Színház mutatja majd be. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
- Facebook-oldalán tette közzé nemrég: „Régi adósságomat törlesztve megírtam Görgey Artúr-drámámat.”
– Amióta írónak számítom magam, készülök arra, hogy drámát írjak Görgey Artúrról. Dédnagybátyám az első világháborút is megélte, 1916-ban, kilencvenkilenc évesen halt meg. Én nyolcvanöt leszek idén novemberben. Lehet, meg kellett érnem ezt a kort, hogy rászánjam magam a feladatra.
– Olvashattam a művét, megjelent a Tekintetben. A drámában a már öreg Görgey Artúr visegrádi otthonában megidézi élete kulcsszereplőit. Csupa halottat. Például a reformer Széchenyi Istvánt...
– Aki sokkal közelebb állt hozzá, mint a populista szómágus, azaz a velejéig politikus Kossuth. Görgey zseniális hadvezér és stratéga volt, ám tudós elme is: fontos vegyészeti kutatásokat végzett a prágai egyetemen. Akár Széchenyi, ő is a modernizáció és a nyugati polgárosodás híve volt.
– Görgey Artúrról azonban sokáig az élt a köztudatban: elárulta a szabadságharcot, amikor Világosnál letette a fegyvert.
– Csakhogy tudatosan a bécsi udvar által behívott oroszok előtt, hogy ezzel is megalázza Ausztriát. Tomboltak is Haynauék. Igen, az árulás hamis vádját tanították az iskolákban, generációkat mérgeztek ezzel a hazugsággal. Noha a történészek már rég megcáfolták ezt, a „megdolgozott” közhiedelmen nem könnyű változtatni. Ráadásul az árulás rágalmát valójában Kossuth találta ki.
– Drámájában Görgey megidézi Kossuth Lajos szellemét is, hogy tisztázza mindazt, ami Világos előtt történt.
– A tehetségtelen, önfejű Dembinszky – darabomban Görgey „Kossuth kedvenc idiótájának” nevezi – nem várta be Görgey seregét, Temesvárnál értelmetlen és reménytelen csatába bocsátkozott az oroszokkal. Megsemmisítő vereséget szenvedett. Ami végképp eldöntötte a szabadságharc sorsát, ezt még a délibábokat kergető Kossuth is belátta. Találkozott a honvéd fővezérrel, ő elé tárta a realitásokat. Kossuth átadta Görgeynek a teljhatalmat, hogy a tragikus fegyverletételt Világosnál véghezvigye. Majd Kossuth beült a hintójába, s elsőként menekült külföldre. Közzétette a hírhedt vidini levelet, amelyben elsőként nevezte árulónak Görgeyt, őt tette felelőssé a bukásért. Önmagáról pedig azt írta: csupán azért hagyta el az országot, hogy külföldről szervezze újjá a szabadságharcot.
– Ön őriz Görgey Artúrról dokumentumokat?
– Természetesen. Sokat, de nem eleget. Egyébként a legfontosabb dokumentum hozzáférhető. Klagenfurti száműzetésében megírta emlékiratait, kicsempésztette Németországba, a két kötet már 1852-ben megjelent Lipcsében. A bécsi udvarnak megint volt miért őrjöngenie. A memoárban nemcsak a szabadságharc fényes oldalairól, hanem negatívumairól is ír. Józan racionalitással, sokszor kíméletlen szarkazmussal. Ezt bírták legkevésbé ellenfelei. Ugyanakkor felemelő, ahogy kifejti emlékirataiban, mi segíti őt elviselni az árulás vádját. A színdarabomban is elmondja: ilyen tragédiát csak úgy vészelhet át a nemzet, ha talál egy bűnbakot, akit felelőssé tehet a vereségért. Enélkül súlyosan sérülne a nemzet önbecsülése.
– Úgy érti, a tábornok feláldozta becsületét is a hazájáért?
– Pedig gyűlölte a hazudozást, a melldöngető magyarkodást. Számára a politikában a morál és a ráció volt a legfontosabb. Deák Ferenc 1867-es kiegyezése tette lehetővé, hogy tizenhét év száműzetés után hazatérjen. Visszavonult Visegrádra, barátok, rajongók és gyűlöletköpködők közegébe. Édesapám még ismerte őt, gyakran látogatta „Artúr bácsit” a visegrádi házban. Később, felnőtt fejjel már nagyon bántam, hogy míg apám élt, nem faggattam jobban a régi históriákról.
(A teljes interjút elolvashatja a 168 Óra legfrissebb számában.)
