Gaudí táncléptekkel érkezett Győrből Budapestre

Kedden ismét látható a Művészetek Palotájában a Győri Balett új darabja, a világhírű spanyol építésznek emléket állító Gaudí.

2008. november 18., 01:30

Építészet és tánc, ez elég ritka párosítás. Eddig még nem volt példa rá, hogy egy építész életműve koreográfiát ihlessen.

Három évvel ezelőtt keresett meg a librettóval Gaudy Babette, a Gaudí család oldalági leszármazottjának magyar felesége – mondja Kiss János, a Győri Balett igazgatója és a darab rendezője. -- Izgalmasnak találtam a témát, hiszen ismertem a spanyol építész életét, no meg volt szerencsém volt látni a valóságban is néhány művét, így a szövegkönyv megindította a fantáziámat.

Ekkor jön a nehezebb lépés, koreográfust kell találni.

Kováts Tiborral, aki egyrészt régi jó barátom, másrészt ennek a produkciónak a művészeti tanácsadója, nekiláttunk körülnézni a világban. Mindenképpen fiatal koreográfust kerestünk, hogy egészen friss szemlélet alapján készüljön el a mű,

Hogyan esett végül Gustavo Ramirez Sansanóra a választás?

Láttuk a YouTube-on, meg különféle DVD-ken. Rendkívül izgalmas egyéniség, nemcsak mint kitűnő táncos, hanem mint koreográfus is, teljesen egyéni a nyelvezete. De rajta kívül még kilenc fiatal alkotónak is elküldtük a librettót. Tíz közül a válogatás során megmaradt négy, és mind vállalták volna a darab elkészítését. Én döntöttem Gustavo mellett, és nem azért, mert spanyol, hanem a látottak alapján. Tavaly volt egy bemutatója a modern tánc fellegvárában, a Holland Nemzeti Balettnél, és oda azért akárkit nem hívnak meg… Egyébként a darab jelmeztervezője, Bregje Van Balen is ebben a holland társulatban táncolt korábban.


A kosztümök rendkívül egyszerűek, letisztult vonalúak.

Visszafogott, de egyben izgalmas jelmezek. Ha megnézzük a Gaudí tervezte épületeket, látjuk, milyen harsány színekkel dolgozott az alkotó. Mi ezt szerettük volna ellenpontozni a darabban a jelmezekkel. Minél jobban kezdett építészete kibontakozni, Gaudí annál jobban magába zárkózott magánemberként, és egyre inkább a vallás felé fordult. Nem akartunk szájbarágós, lineáris életrajzi dramaturgiát, nem akartuk egymást követő jelenetekben bemutatni a művész életét.

És itt térhetünk vissza arra, hogy mi köze a táncnak az építészethez.

Igaz, a táncművészetet elsősorban a zeneművészet táplálja, de az építészet is közel kerülhet a tánchoz. A Gaudí által tervezett épületekben rengeteg a dinamika, mintha állandó mozgásban lennének a motívumok. Nekünk, táncművészeknek óriási szerencsénk, hogy mozgással tudjuk továbbszőni azokat a gondolatokat, amelyeket egy más művészeti ágban alkotó művész kifejezett. A néző pedig önmagában fogja továbbszőni azt, amit Gaudí élete és a mi adásunk ad számára.

Mi lesz a Győri Balett következő bemutatója?

Először is egy felújítás, a Petruska, amit tréfásan retrónak is nevezhetnék, hiszen ezt a változatot kilencvenes évek közepén adtuk elő, a rendszerváltás után. A felújítás apropója pedig az, hogy a 2009 -- 2010-es évad alatt New Yorkban rendezvénysorozattal emlékeznek meg a közép-kelet-európai országok rendszerváltásáról. Ide kaptunk meghívást és felkérést, mert a mi annak idején átdolgoztuk az eredeti librettót úgy, a rendszerváltás előtti elnyomásra utaljon.

Jövő ősszel pedig harmincéves lesz a Győri Balett, ha már az évfordulóknál tartunk. Erre hogyan készültök?

Hála Istennek, történt velünk elég elmesélni, eltáncolnivaló ebben a három évtizedben. De ami most a legjobban foglalkoztat, az Dante Isteni színjátéka három vidéki modern táncegyüttes, a győri, a pécsi és a szegedi előadásában. Lehet, kissé csálén hangzik, hogy így mondom, hogy a három társulat táncdemonstrációt tart egy darabon keresztül, de valójában mégis így van. Mi a művészeti életben mindhárman egymás konkurrensei vagyunk, most ezt a lehető legjobb értelemben gondolom, tehát állandóan versengünk, mindenki a legjobb akar lenni. Hát most ebben a helyzetben hármunknak együtt kell a legjobbnak lenni egy ügy érdekében. Hihetetlenül izgalmas, amikor hetven összeengedett táncos együtt gondolkodik és izzad. Mindhárom városban tervezünk bemutatót, és érdekesség, hogy a próbák is a három helyszínen zajlanak. Kemény munka vár erre a három vidéki társulatra, hiszen a pécsi bemutatónak illeszkednie kell az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatába.

Amely programsorozatról eleddig nem sokat tudni. A három modern társulaton azonban nem múlik, a táncosok megtesznek mindent a sikerért.

Rajtunk nem múlik, mi már belevágtunk, és lázasan dolgozunk.

Információk az kedd esti budapesti előadásról:

www.nemzetitancszinhaz.hu

Életének kilencvenedik évében elhunyt Mécs Károly Kossuth-nagydíjas, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet művésze, érdemes és kiváló művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.