Előkerült Ország Lili elfeledett interjúja

A Fidelio 20 éves fennállásának jubileumi évében nagy örömmel mutatta be azt a hiánypótló anyagot, amely a huszadik századi magyar festészet egyik legtitokzatosabb alakjának életébe enged betekintést. Mivel mindezidáig úgy tudták, hogy nem létezik semmilyen mozgóképes felvétel a majdnem száz éve, 1926. augusztus 8-án született Ország Liliről, ez egy jelentőségteljes felfedezésnek számít.

„Ország Lili pályája az '50-es évek szellemi szabadságot nélkülöző korszakában indult. A nehéz körülmények között alkotó művész az Állami Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott. [...] A Bábszínházban Ország Lili a lehető legjobb helyre került, hiszen olyan művészekkel dolgozhatott együtt, mint az Európai Iskolához tartozó Bálint Endre (később ő lett a mestere), Korniss Dezső, Jakovits József, valamint Márkus Anna, azaz Anna Mark, akivel különösen szoros barátságot ápolt sokáig.” – írja a Fidelo.

„Soha senki nem látta őt festeni”

Kolozsváry Marianna művészettörténész ismeretei szerint Lili számára a festés egy egészen különöleges állapotott jelentett, és éppen emiatt senki nem kapott betekintést a technikáiba, munkájának apró titkaiba és részleteibe.

Vér, könnyek, tankok, halál

„1956. október 23-án Ország Lili éppen Tordan Ákossal ült a Hungária Kávéházban. Egy könyvillusztráció részleteit kellett volna megbeszélniük, ám Lili csak magába roskadva motyogott, olyan szavakat, mint vér, könnyek, tankok, halál. Tordan nem is tudta kimozdítani őt ebből az állapotból. Inkább hazakísérte és férje, Majláth György gondjaira bízta.” - olvasható a Fidelio cikkében. A művész egyik leghíresebb festményét, az Akasztott nőt pont azon az éjszakán festette, amikor Budapest utcáit is beborította a vér. 

A falak a gettóban születtek

Munkáiban a falak megjelenése egy gyermekkori traumatikus élményéből született, amikor 1944-ben gettóba zárták, majd bevagonozták, hogy elszállítsák őt és családját Auschwitzba. Csak Édesapja menlevelének köszönhették, hogy Kassánál meg tudtak szökni, és Budapestre menekültek. A bezártság és a félelem mély nyomott hagyott a művész lelkében, és később visszatérő motívummá változott alkotásaiban. Egyik leghíresebb falas festménye a Kislány a fal előtt.

Sírig tartó barátság fűzte Pilinszky János költőhöz

A kis Ország Liliben már 11 éves korában elhatározta, hogy festő lesz. Első tanárához egész életében mély barátság fűzte, csak úgy, mint Pilinszky Jánoshoz: a költő neki ajánlotta az Így teltek napjaink című versciklusát, illetve nem egy Ország Lili festménynek ő adta a címét. A közös alkotáson túl segítették is egymást: Lili lemásolta Pilinszky verseit, és terjeszette őket az ismeretségi körében. A költő Egyenes labirintus című verse párhuzamba állítható Ország Lili Labirintus című, nagyszabású, negyvennyolc táblaképből álló sorozatával, amin haláláig dolgozott. 

„Kolozsváry Marianna a felfedezés jelentősége kapcsán elmondta, hogy a művésznő örökségének kutatása és megőrzése során is egyre inkább úgy érezte, hogy Ország Lili alakja távolodik tőle, és a szakirodalomban nem volt nyoma annak, hogy bármilyen mozgófilm fennmaradt volna róla, ezért a csodával ér fel a felvétel felszínre bukkanása. 

A Fidelio által felfedezett, elfeledett interjú Ország Lili festőművésznővel:

(Kiemelt képünk: Ország Lili Kislány fal előtt című festménye. Forrás: Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum/Fidelio)