Felhívás vezeklésre

Miután a választási programban tudatosan elhallgatott nagy cél – a demokrácia és a jogbiztonság alapjainak felszámolása, a gazdaság és Magyarország nemzetközi tekintélyének lenullázása – zömében megvalósult, s az antikultúra és a félművelt dilettantizmus önmagát ünnepelni készül, a köztársaság nélküli köztársasági elnök javasolhatná, hogy a kormány, a parlamenti kétharmad frakciói s a „független” állami intézmények vezetői alkotómunkájuk sikeres másfél évét egy lélekemelő helyen, együttes ülésen zárják le, nem valahol Ázsiában, hanem inkább a Pireneusoktól nyugat felé haladva, Santiago de Compostelában.

Erősen ajánlott, hogy a résztvevők szellemi és lelki egészségük, kiváló fizikai kondíciójuk fenntartásának érdekében gyalogtúrával közelítsék meg a célt.

Az út a francia oldalon elérhető Saint-Jean-Pied-de-Portból a célig mindössze 800 kilométer. Jó felszereléssel, napi 20 kilométert megtéve, még néhány pihenőnap beiktatásával is másfél hónap alatt végig lehet menni a kagylókkal jelzett zarándokúton. A Pireneusok levegője lélekgyógyító és agytisztító. Továbbá a Camino különösen alkalmas arra, hogy az úton lévő önmagával szembenézzen, jó esetben lelkiismeret-vizsgálatot tartson, lelkileg, szellemileg megújuljon.

Az egykorvolt antiklerikális Fidesz vezérkara és tagsága jó néhány éve pisszenés nélkül felvonult a damaszkuszi úton. Talán itt-ott alig hallható gerincropogás közepette.

Nem volna meglepő, ha a hatalmi (és a mindenre konvertálható anyagi) cél eléréséért briliáns felismeréssel kiválasztott módszer éceszgéberei, a megvilágosodottak és a konvertálók most (mielőbb) tettekkel igazolnák korábbi (szabadelvű) önmagukkal való szembefordulásuk őszinteségét, hitelességét: végigmennének a Caminón.

Ha azt hinnék, hogy az itthoni állampolgárok vezeklésnek tartanák a zarándoklást, nem tévednének. Vigyázat! Az út során az is megtörténhet, hogy némelyek olyan erős konfliktusba kerülnek saját lelkiismeretükkel, hogy egy-egy baráti rendház/kolostor tartós csendjére, nyugalmára vágyva remélik elérni belső békéjüket.

Annyi mindent megtettek már az ország nyugalmáért, az alsó kilenc dekád anyagi és jogállami biztonságáért, a szegényekért, a rokkantnyugdíjasokért, az egészségügyért, a kultúráért, az emberi méltóságért, a nemzeti egységért...

Már csak ezt a zarándoklatot várja tőlük a Történelem Ura.

Kovács Ferenc
Vác