Fájó, véres képek: családon belüli erőszak

Törös Judit harmincnyolc éve dolgozik a filmiparban, smink- és maszkmester. Olyan alkotókkal dolgozott, mint Makk Károly, Sándor Pál, Jancsó Miklós, Fehér György, Gothár Péter, Gárdos Péter vagy Illés György, Koltai Lajos, Jancsó Nyika, Ragályi Elemér, Szabó Gábor, Gulyás Buda. Részt vett világhírű produkciókban is. Sminkelte Arnold Schwarzengger, Gerard Depardieu, Jessica Lange vagy Nino Manfredi arcát.

Lánya, Gerő Szandra dramaturg szakos hallgató a Színház és Filmművészeti Egyetemen. Bár kedvtelésből kezdett fotózni, képeit kiállításokon csodálhatja a közönség.

Anya és lánya rendhagyó módon emelte fel szavát a családon belüli erőszak ellen. A budai Fonóban nyílt közös kiállításuk.

-- A kiállítás tulajdonképp a pszicho-teoretikusom F. Galló Béla ötlete -- mondja Törös Judit. -- Remélte, hogy a kiállítás segít abban, hogy Szandra is és én letegyük lelkileg azt a terhet, hogy engem is bántalmaztak. Fontosnak tartom, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a nőkre, akikkel nap, mint nap megtörténik ez a borzalom. Akik nem merik felvállalni a történteket, mert félnek az erőszakos élettárstól vagy attól: mit szólnak a munkahelyen. Mindent kitalálnak, csak titkolni tudják a történteket. Napszemüveget viselnek, azt hazudják elestek és „csak” beverték a fejüket.”

Judit a bántalmazás minden formáját megmutatta az általa készített sminkek segítségével, amelyet Szandra puritán egyszerűséggel dokumentált. Rendhagyó módon a modellek ezúttal Judit tanítványai voltak, akik egyszer maguk is sminkesek lesznek.

-- Azért van szükség az ilyen megmozdulásokra, mert ha nem emeljük fel a szavunkat, minden marad a régiben. Ha mész az utcán és valakit megvernek, akkor a járókelők elmennek a sértett mellett -- mondja. -- Struccpolitikát folytatnak, örülnek, hogy nem velük történt mindez. Ez utóbbi fokozottan igaz a családon belüli erőszakra. Amiről nem tudsz, az nem fáj

A beszélgetés elején Judit említette, hogy a kiállítás számára terápiás célt is szolgált. Adódott a kérdés: a sminkek megrajzolása, elkészítése mennyire segített feldolgozni a vele történt bántalmazást?

--A megnyitó után a lányommal sokáig ottmaradtunk a kiállításon és csak sírtunk és sírtunk... most is a sírógörcs kerülget. Úgy gondolom: valóban sokat segített ez a kiállítás. Amikor leültem és megterveztem a rajzokat, éreztem, hogy nagyon megkönnyebbültem. Három héten át dolgoztunk. A modellek sminkelése, már sokkal könnyebb volt lelkileg. Most pedig, hogy túl vagyunk a megnyitón, azt hiszem megszabadultam ettől az óriási tehertől. Viszontláttam a kész műveket illetve láttam/hallottam az emberek reakcióját és azt mondom megérte. Egy lány például odajöttem hozzám és csak annyit mondott: eszembe jutott a gyerekkorom. Kaptam egy sírógörcsöt, most hogy jól kizokogtam magam, szeretnék gratulálni. Ez is egy példa arra, hogy muszáj összefogni és felhívni a figyelmet az erőszakra. Mert itt nem csak a nők bántalmazásáról van szó, hanem a gyerekekről. A kicsikről, akik ebben nőnek fel, ezt látják szülői mintaként, majd felnőttként ők is bántalmazzák a saját gyereküket, mert nem érzik hogy az erőszak nem jó, hogy nem ez a követendő példa.

Törös Judit és Gerő Szandra munkái 2008. szeptember 30-ig tekinthetőek meg a budai Fonóban.