"Ebben a városban ölnöd kell"
Világsiker lett egy japán származású amerikai kamasz negatív fikciójából. A történet kicsengése: az iskola engedelmes bábokat gyárt az emberekből, s így próbálják megteremteni a tökéletes társadalmat. Az elkeseredett fiatalok közt azonban ellenállás szerveződik, mely először terrorizmushoz vezet, végül totális háborúba torkollik. Budapesten beszélgettünk a szerzővel.
Regényed központi kérdése a közoktatás mint elnyomó és uniformizáló rendszer. Adja magát az első kérdés: kedveled Pink Floyd-tól A fal című filmet?
Sajnos csak az után találkoztam a filmmel, hogy megírtam a regényt. Tetszett. Szerintem ugyanaz a szellemiség húzódik meg mögötte, mint amit a könyvben is igyekeztem átadni.
A Truancy olyan negatív utópia, ami Orwell vagy Huxley világát juttatja eszünkbe. Tudatosan építetted fel a hátteret, vagy egyszerűen szabadon engedted a fantáziádat?
A Truancy-val az volt a célom, hogy egy olyan világot alkossak, amely legrémesebb iskolai tapasztalataimon alapszik. Azt hiszem, hogy ha az oktatási rendszernek csak a negatív oldalát hangsúlyozzuk, az ilyen komor hangulatot eredményez.
Sajnos létező probléma, hogy az oktatási rendszeren belül óhatatlanul felüti fejét az agresszió. Neked mi volt a legrosszabb élményed eddigi iskolai tapasztalatodból?
Nehéz egyetlen eseményt kiemelni: nagyon megvertek az osztálytársaim, megszenvedtem a tanári önkénnyel, állandó vitában voltam a hivatalos vezetés elnyomó nézeteivel. Nálam ez inkább sérelmek összessége, semmint egyetlen incidens.
Hogyan tudnád összefoglalni az iskolai emlékeidet, benyomásaidat?
Mint mondtam, nehéz erről sommás értékelést adni – több eltérő hatás eredményeként gyűlöltem meg az iskolát. Nem jöttem ki a társaimmal, nem tudtam zöld ágra vergődni a tanárokkal, és képtelen voltam szót érteni az iskolai vezetéssel, annak nézeteivel.
Tulajdonképpen azt hiszem, egyáltalán nem passzoltam az amerikai közoktatási rendszerbe.
Mit gondolsz, elképzelhető békés – a tapasztalataidnál harmonikusabb – oktatási rendszer?
Nagyon is elképzelhető! A diákok frusztrációja és hibái mind abból erednek, hogy rájuk erőltetnek egy szisztémát.
Ha a diákokat jobban bevonnák az oktatásba, ha több felelősségük lenne, biztosan a helyzet magaslatára emelkednének.
Az intézményesített oktatás eszméje mégis az erőszakhoz kapcsolódott a történelem folyamán. Rögtön a kezdetekkor így volt, például Spártában.
Így van. Sok elnyomó rezsim használta, és kihasználta a maga céljaira az oktatást. Azért, hogy a lakosság fölötti uralmat biztosítsa. De azt hiszem, ha az oktatást a befolyásolás vagy az elnyomás eszközeként használják, természetes reakció az ellenállás.
Az elnyomó állam témája manapság úgymond divatos – aktuálpolitikai vonatkozásai miatt. Szerinted, mit várhat el a polgár az államtól, cserébe szabadságjogai feladásáért?
Rendszerint a biztonság érzéséért hajlandóak feladni az emberek bizonyos alapvető jogaikat, néha úgy vélik az állam ezt meg tudja teremteni. Többnyire akkor kerül erre sor, mikor a feltételek rosszra fordulnak.
Ennek ellenére úgy látom, az emberi lélek már csak olyan, hogy a körülményektől függően elkedvetlenedik, ha feladni kényszerül szabadságát. De ha erővel akarják jogaitól megfosztani, akkor ellenáll.
A világirodalomból mely szerzők hatottak rád a leginkább, kik a kedvenceid?
Tulajdonképpen Tolkien volt az, aki írásra ösztökélt. Mikor a kezembe vettem a kiadott jegyzeteit és elkezdtem átlátni az írástechnikáját, azt gondoltam: ez bámulatos. Úgy akartam írni, mint ő. Látni hogyan írta meg a könyveit – talán ez volt számomra a leginspirálóbb.
Rengeteg szerző munkáit kedvelem, így például Verne Gyulát, odavagyok a sci-fi novelláiért, de szeretem Brian Jacks műveit is. Nehéz kiemelni külön egy-egy szerzőt.
Filmes hatások?
Nem igazán néztem filmeket, míg a Truancy-t írtam, de volt egy-két váratlan filmes élményem, mint például a Battle Royal, melyek nyilván hatottak rám.
A regényben a Polgármester említ bizonyos hatalmasságokat a Városon kívül, melyek tulajdonképpen az egész társadalmi kísérletet irányítják. Róluk mit tudhatunk?
Ezt nem szeretném felfedni a következő részekig. Sajnos egyelőre nem árulhatom el.
Mikor olvashatjuk a folytatást?
A következő könyv tulajdonképpen már készen van – az Egyesült Államokban jövőre adják ki. Az előzményekkel foglalkozik, az eddigi történet hátterét fejti ki részletesebben. Megtudhatunk egy keveset a Város történelméről és kiderül, hogyan szerveződött a Truancy mozgalma, hogyan is kezdődött a háború.
