Családi kincsestár
Az elmúlt évszázadnak ugyancsak nagy volt a papírigénye. („Igazolja magát!”) Árja származási okmányok, feljelentőlevelek, kuláklisták s hasonlók azonban már középtávon is efemer baromságoknak bizonyultak. A papírokat kidobták, nyomuk veszett. Nemigen léteznek családi archívumok.
Kivéve a Gerendayékét. Az megvan az 1700-as évek végétől gyönyörűen. S most egy leszármazott közreadja.
A família jeles cégét 1847-ben alapítja egy törekvő kőfaragó, aki meglátja a lehetőséget a temetőkben. A márványbányás Piszkén indít gyárat, ott vesz házat. Reformata prédikátorok, kisnemesek, honoráciorok leszármazottjából vállalkozó lesz, sikeres. Fióküzleteket nyit Pesten, Bécsben, Debrecenben, s a hatvanas években már vagy kétszáz főt foglalkoztat.
G. Antal a faluban olvasókört szervez, ösztöndíjat alapít, emlékműveket készít jeleseinknek (tudósnak, művésznek, politikusnak), nála készül Vörösmarty síremléke is. Meg az első Petőfi-szobor (Kiskőrös, 1860) meg az első Kossuth-szobor (Siómaros, 1894). Gazdag lett, ismert és sikeres. „A század harmadik harmadára... a századközép rebellisei liberálissá szelídültek, a reformifjak legjavából vállalkozó lett” – kommentálja a szerző.
Fia, Béla jogász, üzletember, iparmágnás, művész, moralista, virilista, sportember, városatya, „magyar patrícius” és játékos kedélyű férfi. „Öröm volt nála sírkövet rendelni” – jegyzi meg egy kortárs. Belőle már méltóságos úr lesz, mindenféle szervezetek elnöke és alapítója. Bátyjának, Györgynek a nevéhez fűződik az 1913-as Lex Gerenday, amely szerint az 1920-as olimpiának Budapest ad otthont. (Nem a Gerendayakon múlott hát!)
A családba a házasságok révén más famíliák is belefonódnak (Lukácsyak, Lipcseyek, Lubyak, Eötvösök, Kesserűek, Kőnigek, Chovánok, Szőlősyk, Mikszáthok stb.), így lesz gazdag pap, hadirepülő, orvos, államügyész, patikus, festőművész, perui előkelő és ki mindenki a rokonságban, amelyet puritán erkölcs és szeretet tart össze, amíg a történelem rútul be nem avatkozik. Ezt is láthatjuk a kései leszármazott kultúrhistóriai, ipartörténeti, szociografikus krónikájából. Ritka élvezetes lelet!
(Lukácsy András: Lex Gerenday. Egy polgárcsalád 150 éve. Corvina.)
