Budapesten eluralkodik a Sarkvidéki hisztéria
Video-, fotó- és hanginstallációk mellett vörösáfonya-cipők, nádból készült kabátok és kitömött nyúl is látható a Sarkvidéki hisztéria - kortárs finn művészet című kiállításon, amely péntektől várja a látogatókat a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban (LUMÚ), Budapesten.
Az április 12-ig megtekinthető tárlaton 16 finn kortárs művész, illetve művészcsoport alkotásai szerepelnek; a művekben a természet, az ember és állat viszonya, a környezetvédelem kérdése a vezérfonal, még azoknál az alkotóknál is fellelhető a természet mint téma, akik főként társadalmi problémákat fogalmaznak meg - mondta Marketta Seppälä, a tárlat egyik kurátora a sajtó képviselőinek tartott csütörtöki tájékoztatón.
Mint fogalmazott, a kiállítás a közhelyszerű kulturális minősítésekből kiindulva járja körül a finnek jellemzésére használt címkét, a nemzeti sajátosságoknak tartott tulajdonságokat. A kurátor példaként említette a "sarkvidéki hisztéria" kifejezést, amely a finnek "furcsa" szokásaira utal, legalábbis a kívülállók szemében. "A finnek nem sokat beszélnek, nem csevegnek könnyedén, ezért naivnak vélhetjük őket" - jegyezte meg Marketta Seppälä.
Hozzátette: a tárlaton az utópisztikusan optimista művektől a technikai fejlődést, haladást ábrázoló alkotásokon keresztül a jövő és környezet kapcsolatát ábrázoló installációk is láthatók.
Alanna Heiss, a tárlat másik kurátora hangsúlyozta: a tavaly nyáron New York-ban nyílt Sarkvidéki hisztériát "meglepetéstárlatnak" is nevezték, mivel nem számítottak ekkora figyelemre és sikerre - írta az MTI.
A kiállításon az érdeklődők a többi között Tea Mäkipää videóját tekinthetik meg Petteri: Életem rénszarvasként címmel. Az alkotó Petteri agancsára akasztotta a videokamerát, így a rénszarvas közreműködésével "forgatta" le a mindennapoknak emléket állító filmet.
Anni Rapinoja nádból készítette el a "Földanya" és a "Földbaba" kabátját, vörösáfonyából az "Életcipőt" és fűzfából a "Tavaszi mulatság" táskát. Pekka Jylha mindkét munkája egy kitömött fehér vadnyulat szembesít az "élet rejtélyével".
Mika Ronkainen dokumentumfilmje az Ordító férfiak nevet viselő férfikórus világturnéját eleveníti meg mulatságos képsorokon keresztül. Reijo Kela videonaplója 365 napot fed le: a képernyőn ennyi alkalommal halad át jobbról balra, hol síelve, hol futva, ugrálva, mászva vagy táncolva, s ezáltal mesél el vidám és meghökkentő történeteket.
