Beugrottak a szerbek: azt hitték, övék a Nobel-díj
A belgrádi média pillanatokon belül felkapta a világhálón keringő hírt arról, hogy a Svéd Akadémia Dobrica Cosic szerb írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön. Valójában Tomas Tranströmer svéd költőnek ítélték oda a 2011. évi irodalmi Nobel-díjat.
Hogy még hitelesebbnek tűnjék a hamis hír, a belgrádi szerkesztőségek újságíróit arról is tájékoztatták az álhír kitervelői, hogy a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) közleményben fejezte ki örömét a hír hallatán. A csalás olyannyira hitelesnek tűnt és megtévesztő volt, hogy sokan készpénznek vették, annál is inkább, mert a világhálóra egy olyan címről tették fel az álközleményt, amelyben szerepelt a SANU neve is - írta a
Kultography az MTI-re hivatkozva.Az akadémia nevében kiadott „közleményben” egyebek között az állt, hogy a „SANU-t csütörtökön kora reggel tájékoztatta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia arról, hogy a 2011. év irodalmi Nobel-díját Dobrica Cosic úrnak, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia rendes tagjának ítélték oda”. Minderről értesülve a SANU kiadta a saját, valódi közleményét, amelyben közölte, hogy a „szóban forgó internetcím nem a SANU-é és nem adott ki közleményt a díj kiosztásával kapcsolatosan”.
„A Szerbia rangos intézményei elleni újabb támadásról van szó, amelynek az a célja, hogy az ország társadalmi értékeit gúny tárgyává tegyék” – olvasható az akadémia közleményében, amely azt is hangsúlyozza, hogy az ügyet átadták a belügyminisztériumnak, az ügyészségnek, valamint a számítógépes bűnözés elleni különleges osztálynak.
Egyébként Dobrica Cosic szerb író, elkötelezetten nemzeti érzelmű politikus, filozófus 1992 és 1993 között a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke volt. 1939-ben csatlakozott a kommunistákhoz, a 60-as évekig Tito elkötelezett híveként volt ismert. A 70-es években ellenezte Koszovó és a Vajdaság autonómiájának kiterjesztését. Szellemi atyja a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia memorandumának, ami a koszovói szerbek védelmében készült. 1989-ben támogatta Milosevicet, két évvel később pedig a boszniai szerb vezető Radovan Karadzic hatalomra kerülését.