Bécsi múzeumi kínálat az ünnepek idején

A

MUMOK, a Modern Művészetek Múzeuma –Ludwig gyűjtemény – Hyper Real, a realitás iránti szenvedély a festészetben és a fotográfiában címmel a hatvanas évek végén Amerikából elterjedt fotórealisták alkotásait mutatja be. Amikor ez az irányzat Európában a hetvenes években feltűnt, a Ludwig házaspár már régen felfedezte, és vásárolta a műveket, mit sem törődve a szkeptikusokkal, akik az alkotók festészeti kompetenciáját vonták kétségbe. Azóta jó pár évtized eltelt, s ma már csak örülhetünk, hogy az időközben régen eltűnt amerikai életstílust ez a fotókat aprólékos műgonddal leutánzó műfaj is megőrizte – egyebek között betekintésre az utókornak.

A MUMOK tehát nem volt nehéz helyzetben, amikor az anyagot e kiállításhoz össze kellett gyűjteni: elég volt körülnézni saját, illetve a Ludwig gyűjtemény más németországi múzeumainak raktárában. Nem beszélve arról, hogy rendelkezésre álltak olyan Pop Art művek is, amelyeket a fotórealisták eredetileg kiindulópontnak és mintának tekintettek.A kiállítás egyébként februártól Aachenben, 2011 júliusa és októbere között Budapesten is látható lesz.

Szerencsére február 20-ig nyitva van a

Kunsthausban, Hundertwasser harmadik kerületi bohókás múzeumában a nemzetközi hírnevű svájci fotóművész, René Burri kiállítása is.

A 400 mű nemcsak négy évtizedet fog át, hanem a földgolyó szinte minden részére elkalauzol, mivel az 1933-as zürichi születésű Burri a nevezetes Magnum tagjaként a világesemények színhelyein fotózott. Történelmi jelentőségű képei olyan országok hétköznapjait örökítették meg, mint Brazília, Kína, Palesztina, Vietnam. Világhírességekről készített remek portrékat – Picasso, Winston Churchill, Ernesto Che Guevara, Anwar Szadat, Le Corbusier und Alberto Giacometti tartozik közéjük. A fotózsurnalizmus virágkorában nagy lapoknak dolgozott, megrendelői között volt a Life, a Stern, a Look, a Paris Match.

Márciusig tekinthető meg a

Wien Museumkiállítása, amely a kirakat történetét tárja fel, elsősorban fényképek segítségével. Az árú bemutatásának e lehetőségét a 19. században fedezték fel a kereskedők, a kiállítás pedig a kirakatok fotóival egyszersmind kis divatáttekintést is ad, nem beszélve a város fejlődésének történetéről.

És a nők…

Feltűnően sok múzeum választotta ebben az őszi-téli időszakban hölgy alkotók életművét, és ez bizonyára nem csak azzal magyarázható, hogy egyre több múzeum élén áll igazgatónő. Nem utolsósorban az egyik legismertebb osztrák képzőművésznő, Valie Export ezévi jubileuma, születésének 70. évfordulója irányíthatta a figyelmet a hölgyekre. Az eredetileg Waltraud Hollinger néven született Valie Exportot sok évtizeden át feminista művészként tartották nyilván. Az Alsó-Belvedereben január végéig nyitva tartó kiállítás most éppen azt igazolja, milyen sokoldalú művésszé vált az évtizedek alatt. A

Belvedereinkább az utolsó húsz év alkotóművészetére koncentrál, csakúgy, mint szülővárosában, Linzben, a Lentos , ám a két kiállítás más- más motivációjú műveket állít ki. Ezek jól kiegészítik egymást és igen széles skálán ölelik fel az alkotó érdeklődési és tevékenységi körét. Mindkét kiállításon sok a fotó és a videó-film.

A bécsi

Kunsthallefebruár 20-ig ugyancsak a női képzőművészetnek hódol: a Power up. Female Pop Artists nyolc hölgy példáján mutatja be, mennyire téves az a hit, hogy a pop art férfi-műfaj. Evelyne Axell, Christa Dichgans, Rosalyn Drexler, Jann Haworth, Dorothy Iannone, Kiki Kogelnik, Marisol és Niki de Saint Phalle inkább azért állt kevésbé a reflektorfényben, mert Warhol, Liechtenstein, Rauschenberg és társaik hangosabbak voltak, s bár a feminizmus előretörésével akadt olyan női alkotó, akinek sikerült felhívni magára a figyelmet, ám neki nem volt érdeke társait is magával vinni. A február 20-ig nyitva tartó kiállítás, a Múzeumi Negyedben most megmutatja, mennyire ugyanabból a tőből fakad ez a női pop art.

Az Alsó-Belvedereben, pontosabban az Orangerieben a kölcsönhatások vizsgálata volt a cél: Rodin és Bécs címmel arra keresik a választ, vajon a szobrász mennyiben volt példakép Klimt, Schiele und Kokoschka számára. A kérdés mindenképpen jogos, hiszen Rodin már életében kiállított Bécsben. Nyolc saját tulajdonú Rodin mű és számos kölcsönbe kapott alkotás mellett osztrák festők, szobrászok munkái láthatók, s így szakavatott vezetéssel elvégezhető el az összehasonlítás, az azonosságok és eltérések izgalmas felfedezése. A kiállítás február 6-ig tekinthető meg.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a

Szervusz Ausztriahonlapon

Bezárt a Frida Kahlo-kiállítás

A legtöbb nagy múzeum ősszel megnyitott kiállítása az ünnepek alatt is nyitva tart még. Kivétel az egyik legnagyobb látogatottságú. A

Bank Austria-KunstforumFrida Kahlo kiállítása, amely már december 5-én bezárt. A siker elmondhatatlan volt: az utolsó napon még valósággal megrohamozták az érdeklődők a belvárosi kiállítótermet.
További cikkeket olvashat Ausztriáról a Szervusz Ausztriahonlapon

Helyette egy másik női alkotó, a 2003-ban elhunyt Birgit Jürgenssen képei kerülnek a falakra december 16-tól. Monstre kiállítás lesz, igazi retrospektív, 250 képpel. A talán kevésbé ismert alkotó Meret Oppenheim és Louise Bourgois művészetének folytatója, igazi kortárs alkotó, akinek szempontjai közül nem marad ki a feminizmus sem.

Az

AlbertinaPicasso-kiállítása január 16-ig várja a látogatókat, a másik teremben Michelangelo rajzai csak január 6-ig megtekinthetők.

A Picasso-kiállítás messziről, Liverpoolból érkezett. A cím, „Szabadság és béke” elárulja a tematikát: négy évvel a késői korszakát bemutató kiállítás után, most a politika áll a középpontban. Aki nem tud eleget Picasso hitvallásáról, a spanyol diktatúra elleni harcáról, a kommunizmusba vetett hitéről, sőt, párttagságáról, az ezen a kiállításon sokat tanulhat. Nemcsak azért, mert a válogatás tükrözi politikai meggyőződését, hanem mert az okos útmutató az egyes termekben (két nyelven) életét is végigkíséri. Igaz, a Guernica, a leghíresebb kép e témakörben, nincs itt Bécsben, ám az azóta is nemzetközi szimbólumnak számító békegalamb eredetijét kiállítják.

A másik terembe is érdemes bekukkantani: ezek a Michelangelo-rajzok ritkán láthatók. Hét ilyen eredeti mű az Albertina tulajdona, száz továbbit Firenzéből, Párizsból, New Yorkból, Londonból kapott kölcsön a múzeum – érdekesség, hogy van közöttük olyan, amely az angol királynő tulajdona. A cél bemutatni, milyen hatással volt Michelangelo munkássága a nyugati művészetre, mekkora jelentősége van a későbbi fejlődés szempontjából.

A

Leopold Museumbana Beyeler gyűjteménytől kölcsönkapott Cézanne-Picasso-Giacometti festmények kiállítása január 17-én zár. A 45 kép, amely Baselből érkezett, ritka betekintést nyújt a gyűjtő látásmódjába, a katalógus pedig további eligazítást nyújt ehhez. Megtudható, hogyan vásárolt Picassot Beyeler, aki Baselben a gazdasági nehézségekkel is dacolva modern művészeti központot épített ki. Ő nem azt vette, amit a művész eladásra kínált, hanem maga válogathatott. A mostani kiállításon ott van az Avignoni kisasszonyok korszakból származó Nő (1907-ből), Beyeler egyik kedvence, amely szinte soha nem hagyta még el a baseli múzeumot. A Picasso képeket „kiegészítő” afrikai szobrok, festmények azt jelzik, hogy a modern mesterekhez hasonlóan ő is szívesen merített a távoli tájak akkortájt primitívnek nevezett művészetéből. Bár a kiállítás címe erre nem utal, az ív egészen Andy Warholig, Joseph Beuysig terjed.

A bécsi akcionizmus kedvelőinek örömhír, hogy az Otto Mühl-kiállítás nyitva tartását január 24-ig meghosszabbították.