Miért fontos, hogy a holokauszt-irodalom tananyag legyen?

A Maus képregény minden idők egyik legolvasottabb holokauszt-irodalmának tekinthető, az Egyesült Államokban mégis betiltották a fiataloknak. Hogy miért, az érthetetlen.

2022. február 2., 17:02

Szerző:

Hatalmas botrány bontakozott ki az elmúlt napokban, miután az Egyesült Államokban található Tennessee állam egyik megyéjében, McMinnben úgy határozott az iskolaszék, hogy kiveszik a nyolcadikosok tantervéből Art Spiegelman legendás Maus című képregényét. A több mint negyvenéves, Pulitzer-díjas alkotást az indoklás szerint azért nem adják már a nyolcadikosok kezébe, mert „erőszakot és öngyilkosságot, valamint szükségtelen káromkodásokat és meztelenséget” is ábrázol. A hírek hatására Spiegelman kötete a sikerlisták élére ugrott, és sokan álltak ki a mű fontossága mellett.

Több mint nyolcvan évvel a második világháború kezdete után joggal merül fel a kérdés sokakban, hogy hogyan máshogy lehetne valószerűen bemutatni a náci Németország által elkövetett borzalmakat. Az indoklás ráadásul azért is hat furcsán, mert a kötetben nem emberek szerepelnek, hanem antropomorf állatokkal helyettesítették az egyes nemzetiségeket. Így a történet szerint a zsidókat egerekként, a nácikat macskákként, a lengyeleket disznókként, míg az amerikaiakat kutyaként ábrázolják. Az antropomorf állatok bemutatása pedig rendkívül könnyen értelmezhetővé teszi a kötetet a fiatalok számára is.

Holokauszt a dezinformáció korában

Spiegelman úgy nyilatkozott a McMinn iskolaszékről, hogy azok a jövő hírnökei, ugyanis már nem lepi meg, hogy az amerikai politikai oldalak közül „legalább az egyik nagyon lelkes, ha könyvek betiltásáról van szó.” De mégis hogy merik tagadni a holokausztot? – tette fel a kérdést az író. Elmondása szerint amikor megírta a kötetet, nem gondolta hogy tananyag lesz belőle, de örül, hogy ilyen hatást ért el. Azért is tartja fontosnak, hogy a Maus képregényes formában jelent meg, mert így a fiatalok jobban át tudják élni, milyen tragédia ez a zsidóságnak, és így elkerülhetik, hogy a jövőben hasonló gondolatok fogalmazódjanak meg az emberekben.

Az üzenet azonban úgy tűnik, nem ment át mindenkinek, még az amerikai celebeknek sem. Whoopi Goldberg afroamerikai színészt-műsorvezetőt ugyanis két hétre leveszik a képernyőről, miután egyik vendégének azt mondta: „a holokauszt nem a faji kérdésről szólt, hanem az emberek egymással szembeni embertelenségéről. Hisz két fehér csoportról beszélünk.” A műsorvezető azóta bocsánatot kért kijelentéseiért, azonban az eset jól mutatja, hogy a közösségi médiában terjedő álhírek, valamint sokszor az érzékenyítés, az edukáció hiánya a holokauszt relativizálásához vezethet. És sajnos ez egyre inkább benne van a hétköznapokban a szélsőséges politikai pártok kommunikációjának hatására.


Fotó: Lányi Örs / 168

És éppen ezért lenne kifejezetten fontos, hogy felismerjék, milyen jelentőségű alkotás is a Maus. A kötet ugyanis nem propagandisztikus eszközökkel akarja megértetni a modern kor gyermekeivel, hogy milyen lehetett a gettókba zárt zsidók élete, hanem egy rendkívül megható, valóságos családi történeten keresztül. Ha még a fiatalok nem is tudják teljesen megérteni a borzalmakat, lökést ad a generációk közötti dialógus megnyitására, és végső soron bemutatja:

Nem csak a győztesek, de az emberségüktől megfosztottak, a háborúban megtörtek is írhatják a történelmet.

Miért olyan hatásos a Maus?

A történet gerincét a szerző Art Spiegelman lengyel származású édesapjának magnószalagra rögzített visszaemlékezései alkotják, így a Maus egyaránt tekinthető önéletrajzi és dokumentumkötetnek. A fekete-fehér képkockák nagyon hitelesen jelenítik meg a modern történelem legsötétebb időszakának hangulatát, kilátástalanságát. A dialógusok végtelenül emberiek, az azokba burkolt igazság pedig kendőzetlen, ami sokszor vérfagyasztó leírásokban jelenik meg.

De nem csak a háborúról beszél őszintén a kötet, hanem az azt túlélő zsidók utóéletéről, traumáiról is – amik akár generációkon át is a családban maradhatnak.

A háború során kialakult reflexek, a "gyűjtögetés" ugyanis a hazatérők mindennapi életének részévé vált a kötet szerint. Ráadásul a családkép is megváltozott a zsidók körében. Spiegelman édesapja, Vladek szerint ugyanis a munkatáborokban a családok megszűntek létezni. Mindenki csak magára számíthatott, és csakis a legnagyobb életösztönnel rendelkezők élhették túl.

A kötetben külön kihangsúlyozzák a Magyarországról deportált zsidók történetét is. A lengyel zsidók számára ugyanis a második világháború kitörése után sokáig hazánk számított a megváltás földjének, ahova eljutva biztonságban érezhetnék magukat. Azonban az utolsó években már a magyarokat is elkezdték Auschwitzba szállítani, a remény pedig sokak számára ezzel tűnt el.

A kötet nemcsak egy visszaemlékezés, egy önéletrajz az író apjától, hanem egy vallomás is a holokauszt-túlélő szülők fiától – amely hangot ad komplett generációknak. Ugyanis ahogy azt Mundruczó Kornél legújabb filmje, az Evolúció is bemutatta, a túlélők fiatalabb családtagjai már nem tudják igazán megérteni őseik szenvedését, és segíteni őket traumáik feldolgozásában. A Maus tehát nemcsak a holokauszt borzalmainak és érzelmi hatásának bemutatását, de a fiatalabb generáció erre történő reflexióját is tökéletesen mutatja be.

(Kiemelt kép: Maro SIRANOSIAN / AFP)

Egészen pontosan március 27-én tölti be hatvanadik életévét Quentin Tarantino amerikai rendező, kétszeres Oscar-díjas forgatókönyvíró, producer, az amerikai független film egyik legnagyobb hatású alakja.

 

A legnagyobb magyar sztárokkal és legendákkal várja látogatóit az EFOTT fesztivál július 12. és 16. között a Velencei-tónál. Hat színpadon több mint 100 fellépőt láthatnak a fesztiválozók, többek között a VALMAR, Azahriah, a Wellhello, a Halott Pénz, Majka vagy a nagyszínpadra visszatérő Korda György és Balázs Klári produkcióját.

2023. március 23., 13:06

„Szóljon az embereinek, hogy hívják fel az én embereimet. Tudják, hogy kik ők, tudják, hogy hol vagyunk, ne beszélgessünk a kib…tt interneten, lássuk, mit akarsz mondani” – nyilatkozta Noel Gallagher egy francia rádiónak adott interjúban.