Krasznahorkai: minden ami sátáni, az emberi butaságban koncentrálódik

Idén februárban jelent meg Krasznahorkai László új könyve a Herscht 07769. 

2021. július 29., 07:09

Szerző:

A szerző iránti tiszteletből a következő ajánlóban nem fog elhangzani a regény kifejezés. Krasznahorkai László új műve ugyanis a szerző meghatározása szerint: elbeszélés. Az elmúlt időszakban, a regény kapcsán adott interjúkban többször kifejtette, hogy azért nem nevezi regénynek új munkáját, mert ő csupán azoknak az alakoknak a történetét meséli el, akik beakarnak kéredzkedni a mi valóságunkba. Krasznahorkai László új műve szinte a semmiből, előzetes reklámtevékenység vagy beharangozó nélkül, mondhatni váratlanul érte a magyar olvasóközönséget. A 2016-os Báró Wenckheim hazatér után a Herscht 07769 az első nagyobb lélegzetvételű megjelent műve.Az idén megjelent elbeszélést olvasva sok szempontból a megszokott Krasznahorkai-világba csöppenünk. Az egész mű világát, és szereplőit áthatja a várakozásteljesség, az  irracionális félelmek állapota.

A könyv mottója: „a remény hiba” elsőre nem sok jóval kecsegtet az olvasó számára.

Be kell valljam, hogy az elbeszélés megható  epizódjai ellenére az olvasóban is megnyilvánulhat időnként az izgatottság és a pánik érzete. Mivel az egész alkotás egyetlen mondatból áll, felmerülhet az olvasni vágyókban, hogy a szöveg nehezen lesz olvasható. Egyenes derékkal és koncentráltan kell majd befogadniuk az új művet, de ez koránt sincs így. Az egész könyv meglepően sajátos belső dinamikájából, amely egyébként sokszor tovább fokozza a kizökkentség érzetét, és jól tagoltságából fakadóan biztosítja az olvasók számára a kényelmes, történettel együtt haladó sodródást.

A mű főszereplője Florian Herscht a könyvben. Egy ellentmondásos tulajdonságokkal megvert vagy megáldott különc árva, akit egy neonáci bandavezér a Boss vesz gyámsága alá. Együtt járják a türingiai kisváros (Kana) és környékét falmosóként, fő feladatuk megtisztítani az épületeket a graffitiktől. Az elbeszélés alapkonfliktusa a főszereplő abbéli meggyőződése, hogy az univerzum bármelyik időpillanatban összeomolhat. Véleményét, a kvantumfizika ősrobbanáshoz köthető  elméleteire alapozza. Apokaliptikus víziója miatt, levelekkel bombázza Angela Merkelt, arra várva, hogy a kancellár összehívja az ENSZ biztonsági tanácsát és egy nemzetközi tudós csapat segítségével megoldják a problémát.  A könyv első harmada után azonban szépen lassan valóban elszabadul a pokol, de nem kvantumfizikai vagy lételméleti okokból. Először megvadult farkasok tartják rettegésben a kelet-német kisvárost, majd a neonácik kezdenek egyre nyíltabb és durvább akciókba. A főszereplő Florian, pedig akarva és akaratlanul részesévé válik a minden pillanatban jelenné váló káosznak és az egyre inkább eldurvuló eseményeknek. Egyedüli gyógyírt a világban megnyilvánuló pokolira, végül csak J.S. Bach egyetemes, zseniális zenéje jelent számára. 

Krasznahorkai László egy korábbi író-olvasó találkozón arról beszélt, hogy világunk helyzete súlyos problémákkal terhelt. Véleménye szerint olyan, az emberiség számára alapvető fogalmakhoz  vesztettük el az utakat, mint a menny vagy a pokol, mivel eddig ezek a tartományok az égit és a földalattit jelentették az emberiség számára. Beszédében a napjainkat légüres térhez hasonlította. Ennek kapcsán kifejtette, hogy minden, ami isteni vagy sátáni az egyes, hétköznapi emberben jelenik meg. Hozzátette: az emberek hagyták, hogy tömegpusztító fegyverré aljasítsák őket, mivel a legnagyobb fegyver maga butaság. Úgy fogalmazott:

„minden ami sátáni, az emberi butaságban koncentrálódik”.

Ennek ellenszerét az író szerint hiába keressük. Az emberben megnyilvánuló isteni megtestesülések pedig a romlást képtelenek ellensúlyozni. A találkozón beszédét azzal zárta, hogy elmondta a szellemi ember elbukott, harca fenséges, de értelmetlen. Véleményem szerint álláspontját új elbeszélésében mélységéiben fejti ki valóságba átkívánkozó figurái által.

Az elmúlt évtized Krasznahorkai László számára  nemzetközi elismerésekben rendkívül gazdag volt. A Kossuth-díjas író, elnyerte a Man Booker-díjat, ami a Nobel-díj mellett a legrangosabb irodalmi kitüntetések egyike. 2019-ben az Egyesült Államokban kapta meg a Nemzeti Könyvdíjat az idegen nyelvű művek kategóriájában. Idén pedig az Osztrák Állami Díj az Európai Irodalomért kitüntetést veheti át, magyar íróként negyedikként. A Berlinben élő magyar írót Nádas Péterrel egyetemben évek óta a Nobel-díj legfőbb várományosaként tartják számon.

Végezetül, amennyiben Tarr Béla végül még is úgy dönt, hogy megfilmesít egy újabb Krasznahorkai regényt, akkor annak feltétlenül a Herscht 07769-nek kell lennie.

(Photo by DyD Fotografos/Geisler-Fotopress / Geisler-Fotopress / dpa Picture-Alliance via AFP)

A táncban rejlő szenvedély esszenciájához visz vissza Hód Adrienn új koreográfiája, a Trafóban szeptember 7-8-án bemutatott Amber. A három párhuzamos duettben a táncosok végig becsukott szemmel, érzékien és eksztatikusan mozognak, csak a testükkel és a tudatukkal figyelve egymásra.