„Ami számunkra érték, az ma szitokszónak számít” – interjú a ma kezdődő 25. Sziget Fesztiválról

– Miért mondott fel tíz év után annak idején?

– 2008–2009-ben a gazdasági válság miatt megszorításokra kényszerült a cég, és mindazt, amit közösen építettünk fel – a helyeket, a programokat, a rendezvényeket – gyakorlatilag le kellett felezni költségvetési okok miatt, és nem volt kedvem a nevemet adni a romboláshoz. Békében, barátságban váltunk el, és nem tudtam, hogy ez a lépés valójában ugrás a semmibe. Naivan azt gondoltam, hogy a képességeim és a múltam ismeretségi köre révén valami csak összejön, álláshoz, jövedelemhez jutok.

Hát nem jött össze.

Másfél évig kerestem munkát, éltem fel a tartalékaimat és szorultam baráti kölcsönökre, aztán elmentem Angliába mosogatni. 49 évesen vágtam neki a világnak, nem volt egyszerű fizikailag, emberileg, mentálisan sem, de szerencsére kaptam itthonról egy állásajánlatot, a Ludwig Múzeum kulturális menedzsere lettem egy évre, aztán jött a telefon: felmondott az utódom, nincs-e kedvem visszajönni a Szigethez. Nem mondom, nagyon jólesett. Főleg, mert még arra is kaptam ígéretet, hogy megint egy kicsit bátrabban építkezhetek, nem csak a spórolásról szól az élet meg a költségvetés, talán eljött az ideje az újabb ötletek megvalósításának.

– Azért még így is elég feszes a költségvetés.
– Mindig is az lesz. Ez nem állami cég, ahol ész nélkül szórhatók a milliárdok, a Sziget profitorientált vállalkozás, üzlet, a tulajdonosok joggal várják el tőlünk, alkalmazottaktól, hogy a területünkre jóváhagyott költségvetést ne lépjük túl. Azért ez iszonyatosan nagy pénz, összehasonlítva más magyarországi fesztiválokkal messze a legnagyobb: az idén 380-400 millió forintra rúgnak a költségek, rengeteg a külföldi fellépő, a gázsik pedig az égig érnek.

– Néhány évvel ezelőtt Prince gigakoncertje gyakorlatilag lenullázta a teljes bevételt.

– A dollármilliós honoráriumért fellépő sztárok műsoraira külön kell jegyet venni, ezért van például a nulladik nap a Szigeten. Az árak elszálltak, belépőjegyekkel esélytelen kitermelni a költségüket.

Megértem én, hogy sokan panaszkodnak arról, mennyire megdrágult ez a fesztivál, de vagy nincs sztár, vagy mélyebben kell a zsebbe nyúlni. Ez a jubileumi fesztivál egyébként is nagy kiszúrás a fellépők szempontjából: két nagyszínpados banda is lemondta a szereplést, mert valahol a világban nagyobb gázsit ígértek nekik, és sajnos számukra az aláírt, érvényes szerződés sem jelent akadályt. Ilyenkor tehetetlenek vagyunk,

mert perelhetnénk ugyan, bíróság elé vihetnénk az ügyet, de ha elkezdünk keménykedni, az ügynökségek nem fognak szóba állni velünk, és jó eséllyel a kiszemelt fellépőket sem engedik el hozzánk. A fesztiválok ilyen szempontból ki vannak szolgáltatva az inkorrekt szereplőknek.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Valószínűleg nem emiatt, de idén feltűnően sok a nem zenei program.

– Nyilván a zene a fesztivál fő profilja, de azért az sem baj, ha a rockkoncerttől öt perc sétára belebotlanak a szigetlakók valami más izgalmas helyszínbe. Valószínűleg nem az Opera- vagy a Táncsátor miatt vesznek jegyet, de meggyőződésünk, hogy az összes társművészeti irányzatot meg tudjuk szerettetni a fiatalokkal, és látványvilágában, hangulatában, művészi értékeiben is egy egészen más dimenziót tudunk megnyitni előttük.

– Kevesen tudják, hogy a Sziget leglátványosabb produkcióit, a cirkuszokat, az artistaszámokat személyesen válogatja a világ minden részéről.

– Ez a dolgunk. Járjuk a világot, a fesztiválokat, próbálunk felkutatni újdonságokat, figyeljük az eseményeket és a trendeket, hogy képben legyünk – tudjuk, mi a legfrissebb, legaktuálisabb. Ez azért is fontos, mert nem csak a magyar közönségnek kell tetszenünk, nekik minden új, és ezért mindennek örülnek, de az Európából érkező, amúgy a vendégek hetven százalékát kitevő külföldieknek is meg kell felelnünk, azoknak, akiknek azért más a friss és más az új.

– A Sziget a legnagyobb fesztivál Európában.

– A Glastonbury után a második legnagyobb. De nem is a nagysága az igazi siker, hanem a hangulata és a hatalmas népszerűsége. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy Magyarország nagyon vonzó hely – volt. Sokáig. A mostani politikai helyzet azonban nekünk sem tesz jót, sőt, nekünk kimondottan rossz, ami most itthon zajlik,

minden felmérés szerint visszaüt az a rengeteg negatív hír, ami Magyarországról megjelenik a külföldi sajtóban,

árt az imázsnak.

– És a jegyeladásoknak is?

– Igen, érzékelhetően árt a jegyeladásnak is. A külföldiek egyre kevésbé tudják elhinni, hogy a magyar emberek, az itteni fiatalok nem egyenlőek azzal, ami a kormánypropagandából árad. És, bár nyilvánvalóan nem akarunk politizálni, de egyértelmű számunkra, hogy azok az értékek, amiket képviselünk, jelenleg szitokszavaknak minősülnek idehaza. A liberalizmus, a multikultúra, a xenofóbia és a rasszizmus elleni fellépés, a civil szervezetek felkarolása alapértékeink közé tartozik – és ezt büszkén vállaljuk.

Nyilván nem fogunk tiltakozásokat szervezni a kormány ellen, nem ez a dolgunk, de kulturális programjainkban ezeket az értékeket fogjuk közvetíteni továbbra is.

Már tavaly elkezdtük, idén folytatjuk a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum és a Magyar Néprajzi Múzeum közös projektjét, a migrációval és menekültkérdéssel foglalkozó Sátor határok nélkült. Fontosnak érezzük, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzunk, hogy közösen gondolkozzunk a lehetséges megoldásokon, kiállításokkal, dokumentumfilmekkel és beszélgetésekkel bővült a program, és idén még kiegészült a Néprajzi Múzeum romaintegrációval kapcsolatos anyagával is.

– A Magic Mirror sátor a Sziget liberalizmusának akár a jelképe is lehetne. És miközben évek óta támadják, szerencsére mégsem veszített a népszerűségéből.

– Igen, a Magic Mirror a legnépszerűbb programok és bulik helyszíne már 17 éve. A tükrökkel és bársonnyal bélelt építmény azért is fontos, mert azt gondoltuk, ha beemeljük és integráljuk az LMBTQ szubkultúráját és annak közönségét a Sziget programjába, akkor ezzel segítünk fellépni a homofóbia ellen, leromboljuk az ezzel kapcsolatos előítéleteket. Sokáig úgy is volt, hogy sikerre tudjuk vinni ezeket az álmokat, ma viszont azt érzem, mintha 17 évvel ezelőtt lennénk. Szerencsére nem az emberek toleranciája csökkent drámaian, hanem a médiából fröcsögő gyűlölet érezteti hatását: az a hangnem vált hivatalossá, amivel már megint egész rétegeket lehet vérig sérteni, porig alázni.

A Magic Mirror nem egy meleggettó a fesztiválon belül, hanem immár legendásan heterobarát, multikulturális helyszín,

világszínvonalú műsorokkal, fergeteges bulikkal, amit nemi identitásától függetlenül mindenki imád.

– Az országimázson sem könnyű változtatni, de az időjárással szemben végképp tehetetlen a programigazgató. Márpedig nem mindegy, hogy süt a nap vagy egész héten esik.

– Én most babonából nem is nézek előrejelzéseket, de az időjárás a jegyeladás szempontjából fontos tényező, napijegyekből sokkal kevesebb fogy, ha esik, inkább el sem indulnak a városból. Viszont a kint lakókat nem szokta zavarni sem az eső, sem a sár.