Aki világtörténelmet csinált
Az egyik legnagyobb befolyású és hatású tudós volt, egy marslakó, aki szenvedélyes látomásával meghátrálásra bírt egy szuperhatalmat.
A múlt század elején a zsidó bevándorlásnak két nagy célállomása volt: Budapest és New York. (A szegényebbek oda mentek.) Teller Ede ide született. Ügyvéd apja arra tanította: válasszon gyakorlati pályát (vegyészmérnökit), és számoljon azzal is, hogy emigrálnia kell.
Németországban tanul. Ez akkor az európai kutatókultúra legfontosabb helye. Aztán a nácizmus elűzi a tudósok egy részét (legfeljebb nélkülözzük egy ideig a tudományt – mondta a pökhendi diktátor), átmennek Amerikába, és a szakma nemzetközi nyelve is megváltozik: németről angolra. Teller is az Egyesült Államokba költözik, széles érdeklődésébe a magfizika is belefoglaltatik. Részese lesz az atombomba előállításának, majd a „hidrogénbomba atyjaként” és prófétájaként tevékenykedik. A tervezéshez nagy segítséget adott a másik marslakó, a számítógéptudós Neumann János, aki szerint e számítások egynémelyikéhez több szorzást kellett elvégezni, mint ahányat az emberiség történetében eddig összesen!
A hidrogénbombát sosem vetették be. Éppen ez volt létezésének értelme. A kölcsönös megsemmisítés lehetősége elrettentette az ellenfeleket.
Az utolsó, világtörténelmi jelentőségű nagy kalandot a rakétapajzsként ismert védelmi koncepció jelentette. Ennek puszta ígérete is térdre kényszerítette a Szovjetuniót, s megnyerte a hidegháborút a nyugati világ számára – mégpedig vérontás nélkül! A tudósok többsége nem hitt a Csillagok háborújának megvalósíthatóságában. Azonban – szerencsére – Reykjavíkban Gorbacsov is, Reagan is valóságos esélyként fogadta el.
E kiváló kötet teljes kiterjedésében, gyarlóságaival és zsenialitásával együtt mutatja be Teller Edét, aki rendkívül tehetséges fizikusként is tragikus, ellentmondásos, megosztó, kiközösített hőse maradt korának. Kedvelte a paradoxonokat, amelyekben a modern fizika is bővelkedett.
(Hargittai István: Teller. Fordította Gács János, Akadémiai Kiadó.)
