A többségi nemzetnek ünnepnap jutott, a kisebbséginek szájkosár

Szomszédunk, Szlovákia szeptember elsején tartotta nemzeti ünnepét. Azt az ünnepet, amikor újonnan alakult államuk első alkotmánya életbe lépett. Ez a nap a szlovák nemzet ünnepe. Ugyanezen a napon lépett életbe legújabb alkotmányos törvényük, a magyar nyelv használatát korlátozó és büntető nyelvtörvény.

2009. szeptember 28., 09:03

A szlovák kormányzat igazán elegáns és a jó szomszédságot megbecsülő érzékenységről tett bizonyságot ezzel az időzítéssel: a többségi nemzetnek ünnepnap jutott, a kisebbséginek szájkosár.

Ez a szlovák nyelvtörvény a félelem törvénye. Csaknem egy évszázaddal azután, hogy a magyar nemzet egy része idegen uralom alá került, az utódállamok – különösen Szlovákia – ma is a trianoni történelmi igazságtalanság lelkiismeret-furdalásának rettegésében élnek. Ez hozta létre a nyelvtörvényt, ez a rettegés indította el a falurombolási őrületet 1988-ban Erdélyben, és ez a rettegés tartja életben azóta is azokat a bűnös nacionalizmusokat, amelyek a fizikailag kiszolgáltatott magyar kisebbség fokozatos felszámolására törekednek.

Először népességpolitikailag (közigazgatási területátalakítás), azután oktatáspolitikailag (magyar iskolák állami finanszírozása, magyar nyelvű tankönyvek magyartalanítása), azután kultúrpolitikailag (magyar nyelvű újságok, rádiók és tévécsatornák állami finanszírozásának korlátozása, befolyásolása), sőt a magyar nemzeti többségű területeken (megyékben) a magyar nemzetiségű vezetők hatalmi lecserélése, később nyelvi prohibícióval (nyelvtörvény, magyar nyelvű feliratok korlátozása), végül jogilag is megszüntetve. (A fizikai változatot nem tételezem fel, bár korábban előfordult ilyen is a világban – Török Birodalom, európai zsidó népirtás, délvidéki magyarok legyilkolása, felvidéki magyarok kitelepítése, vagyonuk elkobzása és kollektív bűnössé nyilvánításuk a Szlovákiában és Csehországban ma is tabunak nyilvánított Beneš-dekrétumok alapján.)

Az örmény, a kurd nemzet sorsa, a közelmúltig Koszovóban is fennálló durva nemzetiségi elnyomás intő jel lehetne. Ezekből a jelenségekből ugyanis Európa szelleme hiányzik!

Kuthi Csaba
Tállya

Történelmi időutazásra hívjuk mindazokat, akik hisznek a zene világformáló erejében. Augusztus 21-én, Budapesten a Budai Vár – Szentháromság térnél olyan este bontakozik ki, ahol nem márványból vagy bronzból, hanem hangjegyekből és érzelmekből épül emlékmű. Egy este, ahol a múlt emlékei és a jelen dallamai egyetlen lélegzetbe olvadnak össze, és minden hang, minden akkord a szabadság iránti örök, olthatatlan vágyat zengi – egyszerre emlékezve és a jövőbe mutatva, ahol a zene válik a közös üggyé. Egy teljes zenei életpálya emelkedik diadalívként a közönség elé. A világhírű zeneszerző, szövegíró, producer és előadóművész, Leslie Mandoki visszatér Budapestre legendás formációjával, a Mandoki Soulmates-szel, hogy közösen írják tovább a szabadság zenéjének történetét. Az est méltó jelmondata: 50 év szabadságvágy, mely Leslie életútjának hitvallása.