A szabadság énekese

A Karády-lemez borítóján írja: „Karády személyében olyan nő énekel, aki túl van már sok mindenen. Ezzel próbálok azonosulni, nem a végzet asszonya képpel, hiszen azzal nem tudnék, nem is akarok. De ha felmegyek a színpadra, azért díva vagyok én, még ha más is a karakterem.”

Találkozónk előtt, a Spinoza Házban látom először koncerten a Gryllus testvérekkel. Zenés estjük címe: Volt egyszer egy kis zsidó. Szalóki Ági gesztusaival nemcsak illusztrálja, hanem hitelesíti a megénekelt történeteket. Életről, halálról, szerelemről.

Négy önálló lemeze közül kettő gyerekeknek készült. Róluk nyilatkozta: „Tanulok tőlük spontaneitásról, kreativitásról, az őszinteségről, az előítéletek nélküli gondolkodásról.”

Csengettyű

A beszélgetésről harminc percet késik. Azt sem tudja, hova legyen zavarában. Forgatja a szemét, farmeros, madárcsontú csitri. Játszik. Muszáj nevetni.

Hetvennyolcas születésű, de hogy harminc elmúlt, az is vicces.

– Mi volt a jeled az oviban? – nyitásnak ez szalad ki.

– Csengettyű – feleli. – És a tiéd?

– Csákó – mondom. – Papírcsákó.

Mesélni kezd, alig kell kérdezni.

Muzsikás, színházba járós gyerekkora volt. Édesapja otthon a Toldival altatta, meg népmesékkel. Hallgattak rockot, dzsesszt, nagy élvezettel a „Halász Judit-kötelezőket”. Óvodásként választotta kedvencének a népzenét. Ösztönösen. Később Sebestyén Márta hatott rá erősen.

Nyolcadik kerületi lány, a Szövetség utcából. Apja magyar–történelem szakos tanár. Sváb származású, erős magyar érzelmekkel. Édesanyja tanító, felmenői közt romák.

Ági hétévesen került a VI. kerületi Tóth Aladár Zeneiskolába. Zongorázna, de az drága hangszer. Hegedülni kezd. Ám annak az évnek legnagyobb élménye a nyári vadkempingezés a szülőkkel. A gyerekek indiánok, patakban fürdenek, egyek a természettel. Csoda.

Pár évvel később borúsabb időszak következett. A rendszerváltás hajnalán édesanyja az MSZMP-ben dolgozik. Édesapja másféle lázban ég.

Iskola mellé

Ági elvált szülők gyermeke lesz. Apja nem sokkal később elcipeli egy – mondjuk úgy – erősen jobboldali gyűlésre. Áginak nem tetszik a rendezvényen fellépő népdalénekes.

Tizenkét éves, amikor iskolai tanárnője, Lőrincz Ágnes – felismerve Ági különleges érzékét – elviszi Sebő Ferenchez. Tanácsot kérnek: hogyan tovább? Sebő faarccal meghallgat két dalt Ágitól, majd azt mondja: menjen a budafoki vagy az óbudai népzenei iskolába. Szalóki Ági úgy gondolja: a budafoki Nádasdy Kálmán Zeneiskola közelebb van a „nyóckerhez”. Bodza Klára tanítványa lesz, nála szabadon, kísérletezve tanulhatja a tájegységek dalait.

Középiskola előtt újabb fontos nyár. Egy szem nem zsidóként lauderes táborba megy. Van, aki beleköt, más védelmezi. Utóbbiak között többen is a Radnóti Miklós Gimnázium majdani tanulói. Ágit az is vonzza a Radnótihoz, hogy az iskola névadója hajdan magyar–francia szakos tanár volt.

A lány hétéves kora óta tanul franciául, kedvence az irodalom.

A Radnóti diákja lesz, és jár sokat az iskola mellé. Tinédzserévei leginkább az „énkeresésről” szóltak. Ami azonban akkoriban is állandó: a budafoki zeneiskola szerdánként. Aztán – mert éppen útba esik – járogat a Fonóba, a Budai Zeneházba.

Ott ismerkedik meg Kallós Zoltán kutatóval, az erdélyi népzenei források jeles ismerőjével. Ági érettségi után, a mester erdélyi táborában hall először eredeti népzenét. És mindjárt megnyeri a helyi népdalversenyt. A Kolozs megyei, beszédes Válaszút nevű községben.

Vissza Budára: a Fonóban akkoriban zajlik a Pávai István és Kelemen László vezette Utolsó óra elnevezésű népzenegyűjtő program. Ági is bekapcsolódik a munkába. Amúgy az ELTE magyar szakára ment volna, de kihagyta a szóbelit.

Hamarosan énekesnek hívja – Kallós Zoltán ajánlására – az Ökrös együttes. Készülő produkciójukban egy falu három – magyar, román és cigány – zenei kultúráját szeretnék feldolgozni. Szalóki Ági prezentálja a cigány dalokat. Turnéznak az Egyesült Államoktól Olaszországon át Kínáig. Egyetemi terveit sem adja fel közben. Néprajz-előkészítőre jár. A pécsi és a budapesti egyetemre is felveszik.

Első lemez

Csakhogy 1999-ben bekerül az akkor alakuló, világzenét játszó, villámgyorsan nemzetközi karriert befutó Besh o droM együttesbe.

Az egyetem megint ugrik. Viszont bankszámláján komoly összegek gyűlnek dollárban. A 21-22 éves lányt kezdi bedarálni az éjszaka. Úgy fogalmaz erről: „Az éjszakai és művészvilág, a kocsmák világa szinte predesztinálja az embert, hogy találkozzon az alkohollal és a droggal, aminek vagy ellent tud állni, vagy nem. Én nagyon könnyen estem kísértésbe.”
Két és fél éves pauza következett pályafutásában. A slamasztikából egyedül kellett kimásznia. A Besh o droM tagjai harmincas-negyvenes férfiak. Első lemezük címe: Macsóhímzés. Ági nem várhatta, hogy tyúkanyóként óvják.

Ma azt mondja: ha hívják, szívesen mesél középiskolásoknak arról, amit akkor megélt. Járt lélekgyógyásznál is, de saját erőből hagyott fel azzal, amivel fel kellett hagynia. Újra énekelni a bolgár Nikola Parov biztatására kezdett a vele és Herczku Ágnessel közös produkcióban. Herczkutól tanulta meg: a színpadi profizmus azt is jelenti, hogy az ember nem mutathatja meg minden privát érzését a színpadon. Szalóki Ági érti a dolgot, de olykor mást akar.

2004-ben jelent meg első önálló, gyermekekhez szóló lemeze, a Téli-nyári laboda. Akkor kezdett együtt dolgozni Kovács Zoltánnal, Lamm Dáviddal. Hozzájuk csatlakozott később Dés András. Képzett zenészek, de megértik egymást a „laikus” lánynyal.

Szalóki Ági Hallgató című albuma az év dzsesszlemezének járó díjat nyerte el 2006-ban. Második gyermeklemeze, a Cipity Lőrinc műfajának legjobbjaként 2007-ben lett Fonográf-díjas.

Ági 2004-től Szakcsi Lakatos Béla énekese a New Hungarian Gypsy Jazz produkcióban. Először vonakodott, amikor megkereste a dzsesszkirály. Úgy gondolta: az más világ. De tőle is sokat tanult, főként improvizálni. Szakcsinál cigány népdalokat énekel, népi énektechnikát alkalmazva improvizál. És persze énekel, játszik még annyi mindenkivel, hogy nem lehet felsorolni.

Az elmúlásból is tanul az ember

Politikai rendezvényeken nemigen vállal szerepet. A Magyar Gárda megalakulása ellen tiltakozó rendezvényen viszont fellépett. Mert az normális dolog.

Zenéről mindig értőn, okosan, de kellő szerénységgel nyilatkozik. Dzsesszben, népi muzsikában, általában a zenében: a szabadságot keresi.

Nemrég elveszítette a nagymamáját. Az elmúlásból is tanul az ember.

Kezd felnőni. Eddig az édesanyja intézte hivatalos ügyeit. Most talált egy menedzsert. Önálló bt.-t alapított. Fizetését száztízezer forintban határozta meg. Nem sok, többet kell dolgoznia, hogy emelhesse. Tavaly százharminc fellépése volt. Kocsija nincs, saját lakásában lakik párjával. Sokféle produkcióra készül. A Duna TV Látlelet című filmje szegény sorsú gyerekek életét mutatja majd be. Ahhoz is ő készít zenét a társaival.

Nem büszkélkedik. Összegez, tervez. Előtte az élet. De nem felejti a jelét.