A sör négyszögesítése
A Ferdinánd Monarchia cseh sörház a budapesti Szív utca 32.-ben. Múlt héten „sajtókóstolót” tartottak a Monarchia ízeiből. Katona Csaba történész elemezte a bécsi konyhát, s hogy mi is az táfelspicc, pájsli, vínersnicli. Krúdy Gyula annak idején mindhárom étel kapcsán azt tanácsolta: jobb, ha ezeket nem próbálja meg otthon elkészíteni.
A táfelspicc németből fordítva asztalfőt jelent, és a legenda szerint Ferenc Józsefhez kötődik: a „nemzet családfőjéhez”. Őfelsége alapvetően puritán volt, nem evett sokat, hamar felállt az asztaltól. Ilyenkor az alattvalóknak is abba kellett hagyniuk az étkezést. Ezért aztán sokan továbbmentek a bécsi vendéglőkbe a tányérhúsért, amelyet elneveztek Tapfelspitznek. A pájsli, a szalontüdő Bécsben különösen a zsidók körében volt népszerű.
Paksa Rudolf történésztől sokat megtudhattunk a polgári konyha aranykoráról. Arról is, hogy a barokk konyha öröksége az Újvilág növényeinek elterjedése: a 17. században a paprika és a kukorica, a 18. században a burgonya. Az italfogyasztás szokásai is megváltoztak. A mai borvidékek a 18. században alakultak ki, a tokaji aszú számított a legrangosabb bornak Magyarországon, de a magyarok sört is szívesen fogyasztottak, no meg pálinkát.
A 19. században formálódott a jellegzetes magyar konyha a káposztás ételekkel, levesekkel, főtt tésztákkal. Hatott erre a 19. századi nacionalizmus: a gasztronómiában is keresni kezdték a nemzeti értékeket. A gulyás, a pörkölt, a paprikások tipikus magyar ételek.
Szőts Zoltán Oszkár történész arra is felhívta a figyelmet, hogy Ferenc Ferdinánd személyét érdemes mélyebben tanulmányozni. Kevesen tudják róla ugyanis, hogy sörgyártulajdonos volt Csehországban. Egyébként csak a Ferdinánd Monarchia étteremben juthatunk csapolt Ferdinánd sörhöz.
