A Pistára húzzák
Új polgármestert választ a város, ahonnan személyesen Orbán Viktor kérte ki az előzőt, Lázár Jánost. Kampány alig, az ellenzéki jelöltek a kudarc, a fideszes aspiráns a győzelem biztos tudatában dőlhet hátra, noha a harmincmilliárdos adósságot görgető települést csak a narancskormány alamizsnái mentik meg a csődtől. KRUG EMÍLIA hódmezővásárhelyi riportja.
Beszélik Hódmezővásárhelyen, hogy Lázár János nem hagyja el végleg városát, gazdasági alpolgármesterként vetné őrző szemét a hátországra. Hírlik az is, hogy nemrégiben Rapcsák András, a 2002-ben elhunyt polgármester szobrát kapkodósan kellett újrafesteni egy hajnali órán, mert obszcén felirattal illették. Persze sok mindent pletykálnak, bagatell ügyekkel meg nem foglalkozik a helyi média.
A lényeg másutt van.
A néhai polgármesterről elnevezett úton száll a por, munkásarcokon csorog a veríték, kórusban visítanak a flexek. Sietni kell a sétálóutca befejezésével, pár nap, és utcabálos mulatságon adja át Almási István alpolgármester, a Fidesz jelöltje. Másnap meg, hogy, hogy nem: választás. Beindult a járdaépítés is, mikor, ha nem kampányban?
Épül-szépül a város több éve, körforgalmak tekeregnek egymás hegyén-hátán, iskolákat és utakat újítottak fel, modern, LED-es a közvilágítás, igaz, huszonkét év alatt ez a harmadik lámpacsere, s eddig minden városvezetés azzal adta el a beruházást: tíz-tizenöt év alatt megtérül. Lett strand is, művelődési ház, szép színházzal.
– Jó az, de ki fogja megtölteni? – kampányol Kis Andrea, az MSZP jelöltje. Harminckét éves tanárnő, magyar–történelem–könyvtár szakkal. 2010-ben nyolc százalékot ért el, azóta önkormányzati képviselő, azt mondja, mára többen ismerik. – Húsz százalékkal boldog ember lennék.
Azért realista is.
– A részvétel alacsony lesz, időközi a választás, az emberek fásultak, félnek. A főtéren nem mernek odajönni az MSZP-s pulthoz, mert bekamerázott a terület.
Andrea azt mondja, az MSZP nem indított volna saját jelöltet, ha az ellenzék összefog egy független mellett. Az LMP castingolt is, Havránek Ferenc, a Zöld Baloldal önkormányzati képviselője lett a befutó. Ő vagy negyven éve politizál Vásárhelyen, 1994 óta képviselő. 2010-ben 12 százalékot ért el. Ám most nem indult, az MSZP pedig nem is támogatta volna, mert nem független.
Került azért még aspiráns, a jobbikos autóalkatrész-kereskedő, Kovács Sándor és a Magyarok Szövetsége Egyesület által támogatott Nagy László. Utóbbi a Lázár (nem Jánosról, hanem a ’48-as tábornok Györgyről elnevezett) utcában Magyarok Boltját működtet. Nemcsak élelmiszer, kecsketej szappan, de szellemi betevő is akad: DVD a Magyarok Országos Gyűléséről, rovásírásos térkép, hasonszőrű póló.
Orbán kikérte
Az eredmény borítékolható, legfeljebb a fideszes győzelem mértéke kérdéses. Plakát nincs, kampány is alig. Miután Lázárt maga Orbán kérte ki a várostól nemesb feladatra, a korábbi polgármester igyekezett a helyzetet stafétaváltásként bemutatni.
Pedig a város komoly árat fizet a Lázár-időszakért. 2006-ban az önkormányzat húszéves futamidejű kötvényeket bocsátott ki, és csaknem 70 millió svájci frank értékben eladta őket az Erste Banknak. Ez akkor 12 milliárdot jelentett a városnak, ám az árfolyam növekedése miatt 17 milliárdra hízott a tartozás, amelyet 2010-ben kellett elkezdeni törleszteni. Lázár megfenyegette a bankot, hogy vállalja át az árfolyamveszteség egy részét, de az Erste kitartott a követelés mellett. Utóbb a kötvényeket euróalapúra váltották.
– 2037-ig fizet a város, a bevételek harmada az immár majdnem harmincmilliárdos tartozásra megy el – mondja Kis Andrea. – Titkolják az átváltás részleteit, de azt is, mire költöttek ennyi pénz. Hiába adjuk össze az elmúlt évek beruházásait, a pályázatokhoz szükséges önrész távolról sem ekkora összeg. Eközben kijelentik, az önkormányzatnak nincs hatvan napon túli tartozása, holott nincsenek kifizetve például a tavalyi tankönyvek, se a jutalmak, érettségi díjak. Tavaly egy ÁSZ-jelentés szerint a városnak csődeljárást kellett volna kezdeményeznie maga ellen, mire Lázár szerzett négy és fél milliárdot az államtól különféle jogcímekre. Vásárhelyen 2002 óta szednek építményadót, 150 négyzetméter felett hatszáz forintot, ami éves szinten százezres fizetnivaló. Vidéken nem igaz, hogy gazdag, akinek ekkora háza van. Eltörölni persze nem lehet, mert a húszmilliárdos büdzséből egymilliárdot jelent. De ésszerűsíteni kellene.
Bólogatnak az ősz fejek a kertvárosi olvasóklubban.
– Munka kell. Ahol van munka, ott van pínz, ahol van pínz, van élet – mondja Piri néni.
– Szégyen, hogy egy agrárvárosban, mint a miénk, mirelit zöldségből készül a gyerekeinknek az ebéd a menzán – fakad ki Kis Andrea, és van tovább is. – A húslevesben betűtészta úszik, és a spagettitésztán van a mák!
Csóválja a fejét Piri néni, ez már tényleg a vég. Az. És nemcsak levesügyileg.
Kis Andrea jegyzetből mondja a megoldóképletet: együttműködne a városi agrárvállalatokkal, javítaná a gazdasági diplomáciát, úgy teremtene új munkahelyeket. A közmunka helyett, merthogy az virágzik. Vásárhelyen már a kórházi beteghordók és az iskolai takarítók, portások is közmunkások – olcsóbb, és nem a város fizeti.
Persze a helyi Fidesz-irodában tartott sajtótájékoztatón a közmunkaprogram sikersztori.
– 2009-ben 394, 2011-ben 877, 2012-ben 1100 főt foglalkoztat az önkormányzat 600 millió forintért – darálja az adatokat egyik képviselőjük.
Ez ám a megvalósult tündérmese.
Hölgyeknek Feri
Forog a kamera, a „Vásárhelyi televizió”- (sic!) pólósnak már nem tűnik fel, csak mi mélázunk a dekoráción. Plakátok a hőskorból: „Orbán Viktor rendszerváltó házibulira hívja barátait.” „Ha unod a banánt, válaszd a narancsot.”
Fekete Ferenc, „hölgyeknek csak Feri”, hatvan százalék körüli fideszes győzelmet remél, jobbikos vagy MSZP-s második helyezéssel.
– Lázár János továbbra is segít minket, a térség országgyűlési képviselőjeként az itt élőkért dolgozik a parlamentben. Ez mind az információkat, mind a pénzügyi lehetőségeket tekintve számos előnnyel jár. Az elmúlt hónapokban például sikerült elérni, hogy kiemelt beruházásként kezelik a 47-es elkerülő utat, amely így a következő években elkészülhet.
És persze lesz tram train is, a vásárhelyi csoda, villamos száguld majd Szegedig. Minek ide busz, vonat, ha harminc perc alatt belvárosból belvárosba érhet vele az ember? A nyomvonal már eldőlt, a látványterv kész, „nagyon pofás lesz”, 14 milliárdnyi uniós, állami pénzért.
S a tartozások? Fekete szerint az ilyesmiről utólag általában kiderül, hogy túlszámlázás, jogtalan követelés. Akinek meg nagy a háza, fizessen több adót. Almási István, méltatja, tizennyolc éve önkormányzati képviselőként, tizenkét éve alpolgármesterként szolgálja a várost, Rapcsák András halálakor pár hónapig vezette már a települést, gyakorlott ember.
És elfoglalt. Találkozni, telefonon beszélni lapunkkal nem ért rá. Igaz, a Délmagyar című újságnak is csupán udvarias visszautasító levelet küldött az interjúkérésre. Persze a helyi médiumok minden sajtótájékoztatóról és szalagátvágásról beszámolnak, s egy közülük kétoldalas összeállításban hálálta meg, hogy Almási időt szánt rá.
Az AHA, a Vásárhelyiek lapja hasábjain Almási hűséges labradorjával, Lottival játszik, feleségével és unokájával ücsörög. A 68 éves tanárember vezetett már könyvtárat és művelődési házat, játszott a Szegedi Egyetemi Zenekarban, 1985 óta alapítója és vezetője a Promenád Dixieland Zenekarnak. Enikő asszony szerint a csirkepaprikás és a töltött káposzta István étele, unokája pedig imádja, ha nagyapja szaxofonozik. Az újságból kiderül, hogy Hódmezővásárhely egyike a legbiztonságosabb városoknak, és hogy Schobert Norbit szerelmi csalódás repítette a csúcsra. Meg az is, hogy a tizenhétezer háztartásba eljuttatott kiadványt Lázár János jegyzi, s Budapesten nyomták.
– Almási Pista jó választás, Lázár is az volt – magyarázza Havránek Ferenc. – János snájdig fiatalember, szép családja van, miért ne szavaztak volna rá? Pista könyvtárigazgató, zenész, a vásárhelyi lakodalmak negyedében muzsikált. „Emlékszel, milyen jól szaxizott? Húzzuk a Pistára!” Így megy ez. Amúgy korrekt, becsületes ember, csak nem lehet önálló.
Havránek lakatosként kezdte, aztán továbbtanult, egyedi tervezésű gépeket gyárt. Az MSZMP-be önként lépett be ’77-ben. A Zöld Baloldal mellett a Munkáspárt 2006 színeiben is politizál. Asztalán Kádár-portré.
– Becsülöm az öreget. Ekkora balhét, mint ’56, negyvenkilenc áldozattal megúszni csak neki sikerült.
Munkáspárti a nagyvonalúság.
Talán 2014-ben
Havránek azt mondja, kapott vagy száz kopogtatócédulát, noha nem is kérte.
– A helyi szocik keresztbe feküdtek minden összefogásnak.
A függetlenség?
– Tudok annyira független lenni, mint Handó Tünde, Polt Péter vagy Áder János. Sok sikert a szociknak, nyerjenek egyedül, ha tudnak, de egy számjegyű lesz az eredmény. Lett volna esély, ha összefogunk, a választók is ezt várják. Talán 2014-ben.
Szerinte hibát követ el, aki lebecsüli Lázárt: jó politikus, előrelátó.
– Visszaél a pozíciójával, de most mondjam azt, hogy Vásárhely ne kapja meg azt a pénzt, amit mástól elvesznek? Akkor inkább tolja Tarlós a metrót, ha nem futja villanyra. Gépész vagyok, tudom, mennyibe kerül majd megjavíttatni a strand szivattyúit, ha tönkremegy a golyóscsapágy. Szóltam előre, nem fogjuk bírni a fenntartást, az energiafogyasztást. Leintettek, hogy szakértő kiszámolta, az első évben 160 milliós nyereség várható. Ki is jött a szám, csak negatív előjellel. Sebaj, 2014-ig mindig kihúznak minket a szarból. De ha nem lesz Fidesz-kormány, itt a csőd.