“A klasszikusok évadjára” készülnek Békéscsabán

Kimagasló évad után nem kevésbé eredményes új szezonra készülnek a Békés-megyei Jókai Színházban. A tavalyi legemlékezetesebb előadások továbbra is műsoron maradnak.

2010. szeptember 1., 05:43

A hetvenkedő katonától La Mancha lovagjáig, Stuart Máriától Lúdas Matyiig valóban változatos repertoárral várja a csabai színház a város és a megye közönségét, sőt a távolabbról érdeklődőket is. Tavalyi előadásaik híre ugyanis túlszállt a megye, sőt az ország határain is, több hazai és külföldi elismerés, díj jutott a társulatnak, mint korábban bármikor. Az eredményeket büszkén hirdetik a főbejárat fölött elhelyezett óriástáblák is.

Fekete Péter igazgató és csapata “nagy dobása” 2009-2010-ben kétségkívül a szomszédolás volt: hét hónap alatt színpadra vitték egy-egy velünk határos ország drámairodalmának kiemelkedő, ám nálunk kevéssé ismert darabjait. A hatás két irányban is működött: a csabai publikum kitekinthetett a határokon túlra, a “küldő országok” – vendégművészek, vendégrendezők, és nem utolsósorban a kezdeményezést rokonszenvvel fogadó és felkaroló, sajtójukat idehozó budapesti diplomáciai képviseleteik révén – Békéscsabát feltették saját, sőt Európa kulturális térképére.

A direktor – szerényen – a társulat, az alkotó közösség munkájának elismeréseként értékelte azt is, hogy a magyarországi vidéki színigazgatók őt választották elnökükké. A testület nem valamiféle díszalakulat – magyarázta Fekete Péter –, hanem a hasonló problémákkal küzdő, azokkal megbirkózni kívánó színházi vezetők csoportja. A vidéki teátrumok ugyanis – a budapestiektől eltérően – többnyire nem szakosodtak, sokféle műfajban “utaznak”, természetesen a végcél náluk is a látogatottság, a nézőszám emelése. A megoldás a szórakoztató, illetve az elmélyülést elősegítő művek optimális arányainak a kialakítása. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a közönség nevelése, már egészen gyermekkortól. A direktor derűlátóan említette, hogy az új kulturális kormányzat felállása nyomán “kéznyújtásnyira” kerültek egymáshoz a színházi életet, illetve az oktatást irányító szervezeti egységek, amit a vidékiek eddig is erőteljesen szorgalmaztak. Így most azt remélik, hogy a kultúra e két nagy bázisa egymást segítve és kiegészítve tud eredményeket elérni.

– Azt azért látnunk kell, hogy bérleteseink jó része elsősorban a szórakozást keresi a színházban, ezért számukra szinte be kell csempészni a kínálatba a mélyebb, előremutató darabokat – állapította meg az igazgató. Ehhez természetesen számos út vezet, így például a társulat méltán népszerű tagjai mellett olyan vendégművészek foglalkoztatása, akiknek a híre magában is vonzó. Ilyenek egyre többen jönnek szívesen az Alföld szélére.

Dobó Kata például tavaly parádésat alakított az Elnöknők című darabban (ami az osztrák hónap nagy sikere volt, így az idén is műsoron szerepel). A művésznő az új évadban a Stuart Máriában lép színpadra, ám hogy a címszerepet játssza-e, vagy Erzsébet királynő jelmezét veszi-e magára, az beszélgetésünk pillanatában még a jövő – és a rendező – titka maradt (Szalma Dorotty, az osztrák rendező ugyancsak tavaly tette le a névjegyét a csabai teátrumban). De Plautus Hetvenkedőjében is olyan nevek ragadják meg a tekintetet az idei műsortervben, mint Nemcsák Károlyé vagy Márton Andrásé; a betonbiztos sikerdarab Csárdáskirálynőben pedig Cecília szerepében Fodor Zsókát köszöntheti régi kedves ismerősként a publikum.

A repertoáron Ibsen Nórája is szerepel, és ennek a helyi hagyomány mellett most kiemelt oka is van Békéscsabán. Heteken belül átadják ugyanis az Ibsen Házat, a teátrum melletti egykori közgazdasági szakközépiskola helyén létesült “multikulturális közösségi színteret”. Kialakításához komoly hozzájárulást jelentett az oslói kormánynak az EU felé tett vállalása, az úgynevezett Norvég Alap, amelyből az új központot döntő részben finanszírozták. Egyebek között itt kapnak helyet a színház kamaraelőadásai, itt gyakorolhatnak stúdiójuk ifjú tagjai (nemcsak színészpalánták, de műszakiak, díszlettervezők – modern, hazai gyártású színpadtechnikájukat Pesten is megirigyelnék). A megújult falak között otthonra talál továbbá az eddig “hajléktalan” Napsugár Bábszínház, lesz benne szolgáltató központ, kulturális iroda, kávéház, étterem – az utóbbiak Ibsen nevét viselik majd…