A Kádár-család kiállítása

Sok művész dinasztiáról, művész családról tudunk a különböző művészeti ágakban. A művészi tehetség öröklődésének igen sajátosak a törvényszerűségei, jelenségei, mert már maga ez a fogalmazás ellentmondásos.

2010. szeptember 19., 10:04

Örökölhető-e a tehetség vagy csak a képesség, az érzékenység, a nyitottság – a „körülmények hatalma” folytán? Hiszen akinek művész, alkotó valamelyik felmenője, az nyilvánvalóan olyan közegben nevelkedik amely könnyebben „terel” a művészet felé, ugyanakkor: a körülmények esetleges segítő hatása még messze nem elegendő ahhoz, hogy valakiből másod vagy harmad generációban művész legyen!

Kivételek viszont vannak, s ez igen örömteli a magyar művészeti, képzőművészeti életben is. Példa erre a Kádár-család, amelynek Staféta című kiállítását 2010. október 1-én, pénteken Kádár János Miklós festőművész nyitja meg a József Attila Művészeti Centrum Alapítvány VI. Eötvös utcai kiállítóterében, mégpedig úgy, hogy négy generáció mutatja be munkáit.

Katz Antal épület- és műlakatos 1873-ban született és rövid élete során szakmája kiváló mesterembere lett. Keze nyomát hosszú évtizedekre őrizték, őrzik még ma is például budapesti lépcsőházak. A vasmunkák kitűnősége volt, aki sajnos tüdőbetegségben korán, 1923-ban, 46 évesen hunyt el. Ekkor alig múlt tíz éves fia Kádár György (született 1912-ben), aki megküzdött a művészpályáért.

Ifjúkorában kitűnő szabadiskolákba járt, könyvgrafikával, plakáttervezéssel, reklámkészítéssel foglalkozott. A harmincas években Párizsban képezte magát tovább. A háború megpróbáltatásait követően nagy ívű festői pályát járt be. Táblakép festői munkássága mellett jelentősek murális munkái, sgrafittói, mozaikjai, pannói. Stílusában fokozatos átalakulás történt, s élete második felében konstruktivisztikus, dinamikus, a látványtól elvonatoztatott festői stílust alakított ki. 1949 és 1974 között Magyar Képzőművészeti Főiskola festőtanára volt, növendékei jelentős része ma a kortárs magyar piktúra jelese. Hosszú, értékes életet élt, s 90 évesen 2002-ben hunyt el.

Feleségét, Túry Máriát a Képzőművészeti Főiskolán ismerte meg, s ismerte fel tehetségét. Túry Mária 1930-ban született – ez évben emlékezünk meg születése 80. évfordulójáról. A Képzőművészeti Főiskolán 1948-tól Szőnyi István és Domanovszky Endre növendéke. 1958-ban férjével, Kádár Györggyel együtt készítik el a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának pannóját, melyért nagydíjban részesülnek.

A festőként diplomát szerzett művész igen sokoldalú alkotóvá vált. Táblakép festészeti munkássága mellett értékes, gobelineket, intarziákat, mozaikokat tervezett (jellemzően középületekbe, mindig igényes harmóniában az adott térrel), foglalkozott zománckészítéssel, üvegtervezéssel, otthonosan mozgott a grafikai műfajokban. Korai természetelvű, de már akkor egyéni hangú stílusát követően új formavilágban gondolkozott, dolgozott. Lírai konstruktivisztikus kompozícióit oldotta sajátos líraisága, organikus formákat kedvelő felfogása, élénk színkultúrája. 62 évesen, 1992-be hunyt el.

Kádár György és Túry Mária leánya Kádár Katalin, aki 1951-ben született, s aki a Képzőművészeti Főiskola alkalmazott grafika szakán szerzett diplomát 1973-ban. Mások mellett mestere, tanára volt édesapja is. Pályája első szakaszában tervező grafikusként aratott sikereket, sokrétű alkotómunkát kifejtve, majd évtizedek óta sajátos, egyéni úton járó képzőművészeti alkotó munkásságot folytat. Munkái egyrészt a természet jelenségeinek vizuális átköltései, asszociációi, fényképeken, rajzokon, festményeken, másrészt sajátos kapcsolódások az emberiség építő, pusztító kultúrtörténetéhez.
A létezés nagy kérdései éppúgy foglalkoztatják, mint a természet intim jelenségei.

Kádár Katalin fia (akinek édesapja Oláh György grafikusművész) Oláh Gábor is vitte tovább a képzőművészeti alkotó tevékenység ívét, szellemét, gyakorlatát. A tehetséges fiatalember jelenleg a Magyar Képzőművészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatója, akinek a kiállításon a korhangulatot – a mát – tükröző, eredeti vizuális megoldásokat tartalmazó, hatásos plakátjai láthatók.

Ami tehát igen ritka a művészeti életben: négy (!) generáció mutatkozik be műveivel, s az sem titok, hogy az ötödik generáció is „készülődik”, úgy tűnik a staféta folytatódik, ugyanis immár Kádár Katalin unokái is örömmel és tehetséggel festenek, rajzolnak…

A kiállítás a 2010. évi Magyar Festészet Napja rendezvény sorozatának a része, amely 2010. október 18-án zárul, méghozzá finisszázzsal. Ez a nap a Magyar Festészet Napja, Szent Lukács napja, aki a festők védőszentje is. E napon levetítik György István filmrendező Kádár Györgyről, közvetlenül halála előtt készült portréfilmjét.

Feledy Balázs

József Attila Művészeti Centrum Alapítvány kiállítóterme
(Bp.VI. Eötvös u. 27-29. 1067)
2010. október 1.- október 18.