A füredi házak titkai
Kicsit bulvárosra sikerült a cím, elismerem, mentségemül csak annyit tudok felhozni, hogy teljesen direkt volt: szeretnék egy kis kedvet csinálni ehhez a könyvhöz, amely egyébként a Balatonfüred nevezetes épületei címet viseli, szerzője nem más, mint Némethné Rácz Lídia, kiadója pedig a Balatonfüred Városért Közalapítvány.
Rögtön kénytelen vagyok elfogultságot bejelenteni. A helyzet az, hogy lelkes híve vagyok ennek a Balatonfüred nevű helynek (ez irányú érzéseimnek, ha jól emlékszem, nemegyszer hangot is adtam), különösen szeretek régi házai között andalogni (gyönyörű villák egész sora maradt meg ott – az ember hol reformkori kúriákban, hol monarchiabeli fürdőhelyeken érezheti magát), és ráadásul a helytörténeti munkákért is élek-halok. Bárhová vetődöm az országban, nem mulasztom el, hogy vegyek valami vaskos, komoly munkát, amely a mondott település történetét dolgozza fel, ráérősen és aprólékosan, ahogyan a helytörténeti munkákban már szokás, az őskortól napjainkig.
Na, most az a helyzet, hogy ebben a könyvben e három elem összeadódik. Sőt, sőt, hatványozódik. Füred is van benne, meg házak, meg helytörténet. Némethné Rácz Lídia mintegy nyolcvan helyi épület (nemcsak házakról van szó, hanem templomokról, középületekről is) történetét meséli el, felkutatva forrásokat, könyveket, dokumentumokat, néha még fellelhető szóbeli forrásközlőket. Mindezt visszafogottan, tárgyilagosan. Látszik a szerző biztonsága – hogy néha egy apró adat pontosítása mögött hosszú hónapok munkája rejlik.
Persze nincs itt szükség külön színekre – minden történet egy külön regény. Egy város, egy ország, egy kultúra története. És nem is csak a legismertebb házaké (a Jókai-villa, a Horváth-ház vagy a Yachclub) az, hanem a kevéssé ismerteké is. A szerző igyekszik megmenteni és felmutatni minden értéket, de csak a legritkább esetben kommentál. Tudomásul veszi a változásokat, és pontosan rögzíti őket. Az már más kérdés, hogy például egy ilyen mondatban, ti. hogy (az Écsy László- és Halász Gedeon-villáról van szó) „az államosítás után mindkét épületben pedagógusüdülő kapott helyet, majd a rendszerváltás után magántulajdonba kerültek”, mi, kortársak egy egész regényt vélünk felfedezni.
