A dollárpapa
Sokak szerint hamarosan el fog tűnni a politikai színtérről a nyolcvanéves Frank Stronach, az újdonsült pártelnök, aki 2013-ban kancellárságra törne, és akinek most alakult csapata a frissen átcsábított (bevásárolt?) képviselőkkel épp a napokban alakíthat parlamenti frakciót. Mások komoly esélyt adnak neki. SZÁSZI JÚLIA írása.
A Team Stronach nevű új mozgalom atyja Franz Strohsack néven született Stájerországban, ahonnan a háború utáni nyomor elől a tengerentúlra menekült. 1957-ben Kanadában, egy esztergapad mellett, kétkezi munkával kezdte karrierjét. Hamar megunta az inaskodást az Elin cégnél, és egy garázsban berendezte fémmegmunkálásra szakosodott műhelyét. Az első év 13 ezer dollárt hozott. Konszernje ma vagy 20 milliárd dollárt termel.
A Stronach nevet felvett újmilliárdos hazatérését a kilencvenes évek közepén az osztrákok igazi tündérmeseként élték meg. A „dollárpapa” először a labdarúgás nagyvonalú támogatójaként, az Austria szponzoraként tűnt fel. Közben jó kedélyének, életszeretetének is köszönhetően elképesztő kapcsolatrendszert alakított ki, s szívósan küzdötte be magát a mai osztrák valóság szinte minden szegletébe. Két évvel később, 1998-ban 2,8 milliárd schillingért megvásárolta a legendás Steyr–Daimler–Puch AG többségi tulajdonát, s ebből hozta létre a ma világszerte 80 ezer embert foglalkoztató Magna konszernt.
A világ egyik legnagyobb autóalkatrész-beszállítója persze megérzi a válságot, de Stronach mindig talpra állt. Köszönhette ezt jól megválasztott munkatársainak és annak, hogy visszatérve az óhazába nem alkalmazkodott az itteni viszonyokhoz, inkább tartotta magát a tengerentúlon szerzett tapasztalataihoz. Eleve sokkal nyitottabb, mint ahogyan az Ausztriában szokás, így soha nem törődött munkatársainak pártkötődésével, csakis a rátermettségükkel.
Furcsa társulat talált időnként menedéket cégénél – már ha ideológiai hovatartozásukat tekintjük –, s bár az ideig-óráig álláshoz juttatott (volt) politikusok között több volt a jobboldali beállítottságú, azért időről időre szociáldemokrata, illetve néppárti is kapott feladatot. Az így kialakított barátságok közül a leglátványosabb az egykor szabadságpártiból a Schüssel-kormány független pénzügyminiszterévé előlépett, majd onnan – és a politikából – a Magnába menekülő Karl-Heinz Grasser esete volt. Amikor Grasser mégis hátat fordított jótevőjének, Stronach megvonta a vállát, és továbblépett.
Ahogyan kudarcai esetében is tette. A magyar határ közelében, Ebreichsdorfban létesített „mini Las Vegas”, a megalomán Magna Racino szórakoztató-központként bukott – ám a létesítmény megálmodója ebből sem csinált nagy ügyet. Igaz, lóversenypályaként ma is kielégíti Stronach lovak iránti szenvedélyét – utóbbi nem mellékesen ugyancsak fontos eszköz a kapcsolatteremtés, a társadalmi elfogadottság megvalósítása során.
Amikor 2010-ben lemondott a Magna International operatív irányításáról – szokása szerint nagyszerű menedzsmentet hagyva hátra –, mindenki szólamnak hitte azt a bejelentését, hogy eszében sincs nyugalomba vonulni. Sőt, mondta, most végre nekiláthat nagy tervei megvalósításának.
És lőn. Több hónapos suttogás után – miközben Stronach nagy elánnal toborzott a parlamenti képviselők köreiben –, három héttel 80. születésnapját követően megalakította a Team Stronach nevű mozgalmat. A program közérthető. A gazdaság rendbetétele, a hazudozás és korrupció száműzése a politikából, a tisztakezűség a fő jelszó. Ezen belül az egyedül üdvözítő a flat tax (egyetlen adókulcs mindenki számára), elengedhetetlen a szuperbürokrácia leépítése, a hivatalnokréteg megnyirbálása. A futó osztrák témákban is állást foglal, támogatja a kicsi, de hatékony profi hadsereg létesítését, tandíjat pedig csak a túlzsúfolt főiskolai szakokon vezetne be. EU-ügyekben egyelőre nem teszi le a garast (de nagy vonalakban cáfolja, hogy ellene lenne a közösségnek). Ezek még csak az alapelvek, a konkrét pártprogramot áprilisra ígéri.
A bejelentésnek persze megadta a módját. A pártalapítás helyszíne a Magna Racino volt, alapelveit viszont a Schönbrunnban hirdette meg. Közben naponta nő azoknak a parlamenti képviselőknek a száma, akik deklaráltan csatlakoznak az új politikai párthoz, s már megvan a Team Stronach saját frakciójának megalakításához szükséges öt aktív képviselő. Hogy kik ők? Nos, valamennyien a legutóbbi választáson 13 mandátumot szerzett BZÖ-ből (Mozgalom Ausztria Jövőjéért, a néhai Haider pártja) léptek át. Nem kis összeg fejében – állítja a saját frak-ciója miatt aggódó BZÖ-vezér. Ő is kapott 500 ezer eurós ajánlatot Stronachtól – nyilván a többiek is. Az átlépők arra hivatkoznak, hogy az új párt struktúrájában is emlékeztet a BZÖ-re, ám reményeik szerint hatékonyabb lehet.
Ez a hasonlóság nem véletlen. A minap kiderült, hogy Stronach már 2005-ben pártalapítást tervezett. Az FPÖ-höz, Haiderhez közel álló szakemberekkel pontos tervet készíttetett. Húzóembernek Karl-Heinz Grassert szánta, ám Grasser különféle zűrös ügyei miatt hitelét vesztette. A projektet szokásos nagyvonalúságával ejtette, és átadta Jörg Haidernek. Aki legszűkebb körével együtt kilépett a Szabadságpártból, és a tervezet alapján létrehozta a (nem túl sikeres) BZÖ-t.
Stronach szavahihetőségének, mindenekelőtt a tisztakezűségről hirdetett szólamoknak nem tesz túl jót a híresztelés a képviselők megvesztegetéséről (a BZÖ ez ügyben már feljelentést is tett). De nemcsak ez. Az általa oly kedvelt Grasser ellen több korrupciós ügyben nyomozás folyik, csakúgy, mint a szintén előnyben részesített (az említett pártstruktúrát kidolgozó) két PR-szakember ellen, és egyre több szó esik Haider néhány olyan piszkos ügyletéről, amelyben Stronach is benne lehetett a pénzével.
A képviselőinek elszipkázása miatt közvetlenül érintett BZÖ kivételével a másik négy parlamenti párt fennen hangoztatja, hogy nincs mitől félnie. Ez azonban legfeljebb a Zöldekre igaz. Az új párt, élén a nem kis meggyőző erejű, szervezési képességét a gazdaságban már bizonyított osztrák–kanadaival, mindhármuktól viheti a szavazókat.
Stronach jókor lép színre: az osztrákoknak elegük van a három középpártból. Mindhárom érintett a vesztegetési és korrupciós ügyekben, amelyek elterelik a figyelmet a gazdasági bajokról és a valós problémákról. Ezeknek a megoldását várják sokan, ezért tetszenek a populista szólamok, amelyek nélkülözik a BZÖ-re és az FPÖ-re jellemző szélsőségeket. Minden második megkérdezett szívesen látná a parlamentben a Stronach-csapatot. Nekik szól a gazdasági szakértők intelme: bármilyen jól igazgatta vállalatát az új üstökös, az eddig ismertetett gazdasági elképzelés képtelenség, sehova nem vezet, ráadásul sem közel, sem távol nem láthatók hiteles szakemberek.
A politikai figyelmeztetés viszont sajnálatos módon Magyarországra mutogat. „Ausztria ideális terep a hóbortos jobboldaliak számára, lásd Frank Stronach felbukkanását a politikában – írta a Der Standard. – Ám Magyarországon már hatalomra került egy veszélyes nacionalista és áldemokrata, aki egyre visszavonhatatlanabbul bebetonozza magát és pártját, azonfelül vannak dolgok, amelyeket az EU-ban nem akarnak hallani egy miniszterelnöktől.” Ez elég ok lenne Stronach szárnyalásának megakadályozására.
