A direktort megvezették – a színháznak annyi?

– Politikai alku történt, beáldozták a személyemet annak érdekében, hogy ne legyen nagyobb botrány a budaörsi bal- és jobb oldali frakció között – mondja a színészként is számos szerepben látható Éless Béla. – Tíz éve a semmiből hoztam létre a Budaörsi Játékszínt, amely igen hamar gazdaságilag is sikeressé vált, a nézők is szeretik a darabokat. Ezt számok is igazolják: már 3-4 évvel ezelőtt 200 előadásunk volt évente, 4-5 bemutatóval, 40-50 ezres össznézőszámmal. Egy-egy előadást kb. 5-6 millió forintból hoztam ki, máshol csak a díszlet kerül ennyibe. A többfunkciós épületet az előadások előtt „színházzá” kellett tenni, azaz fotókat helyeztünk a falra, szőnyegeztük az előteret, a díszleteket be kellett szerezni, tehát egy üzemszervezési munka is zajlott. Számomra a kulturális értékek és a teljesítmény a lényeg. negyvenöt éve vagyok ezen a pályán, mindig ezek az elvek vezéreltek.

A tatabányai mai Jászai Mari színházat 1985-ben alapította Éless és 11 évig sikeresen működtette. Már az első években évi 150 előadást játszottak, a Pillantás a hídról című produkcióért Nívó-díjat is kapott. Ám amikor a megyei alapítású színház városi működésbe került és így kettős fenntartásúvá vált, eltávolították, ugyanis több pénzt szeretett volna kapni eszközfejlesztésre.

A politikusok előadásokra sem igen jártak

– 1998-tól úttörőként – a nulláról indulva – egy társulat nélküli produkciós színházat hoztam létre Budaörsön, 50-100 művésszel. Azóta persze már számos ilyen intézmény működik. Igazi sikertörténet ez, amit most porig rombol a politika. Tavaly öt bemutatónk volt, a 234 milliós költségvetésből 84 millió volt a bevétel. A döntés embertelen. Úgy gondolom, el sem olvasták a pályázatokat. S bár a szakmai bizottság egyhangúlag engem javasolt továbbra is az igazgatói poszt betöltésére, mégsem kerültem a közgyűlés elé, már a Kulturális Bizottságban „kilőttek” – panaszkodik.

Azt mondja: hiába küldte el a beszámolókat a frakcióknak, nem foglalkoztak vele, még az előadásokra sem igen jártak.

– Életképes színházat csináltunk, mindig a legjobb szakmai tudásom és gyakorlatom szerint cselekedtem. Felületes kompromisszum-kötés, politikai döntés született, ami az Aczél-féle kultúrpolitikára emlékeztet. Azaz: keressünk megfelelő mamelukot, akkor rend lesz.

Úgy érzi, érdektelen a létrehozott művészi érték, és úgy tűnik, most már ez az általános országszerte. Helyi politikai alkuk tárgya lett az egyes művészeti intézmények vezetői posztja is.

– Egyetértek Verebes István közelmúltban tett nyilatkozatával, amely szerint: növekszik azok száma, „akik nincsenek a helyükön.” Akik pedig a helyükön vannak, és jól dolgoznak, azokat elmozdítják.

Nyárra 15-20 lekötött előadásuk van és szeptember végéig megvan a játékrend is. Az új vezetéssel a közeljövőben tárgyalnak, s így hamarosan kiderül, hogy egyáltalán mit akarnak a színházzal, és mely darabokat tartják műsoron.

– Természetesen van néhány ötletem, jelenleg tájékozódom és érdeklődnek is irántam, úgyhogy nem búcsúzom a színházi világtól, hiszen ez az életem. – összegzi a jelenlegi helyzetet Éless.

Kellő megszállottság

A Budaörsi Játékszín tíz éves fennállásának évfordulójára készült egy évkönyv, amelynek egyik előszavában Görgey Gábor így ír: „Elszánt profizmus jellemzi Éless Bélát. Alapos közgazdasági felkészültség. És kellő megszállottság. Budaörsön vezetése alatt színház született. Olyan, mely előtt mint lehetőség ott az egész világ drámairodalma. Ez a színház beköltözött a főváros számon tartott színházai sorába, anélkül, hogy elmozdult volna székhelyéről.”

Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás szerint a bizottsági ülés után a helyzet már nem volt menthető. – Szívből sajnálom Éless Bélát azért, hogy ilyen méltatlan helyzetbe került. Nagyon hálás vagyok neki, hogy megalapította és 10 évig jól működtette a színházat. Leszögezem: nem politikai alkuról volt szó. A Fidesz 10 és a függetlenek 3 ellenszavazatával szemben a baloldal 10 szavazata nem volt elég, így nem volt eszköz a megmentésére. Csak, hogy érthető legyen mindenki számára: volt olyan bizottsági ülés, amelyen a Budaörsi Vállalkozók Egyesületének egyik nyugdíjas vállalkozója, Romsics Sándor azt mondta: a 13 illetékes mi vagyunk, és itt az történik, amit mi akarunk. Ilyen volt a hozzáállás a direktori pályázat elbírálásakor is, hallani sem akart a jobboldal Éless Béláról. Bízom abban, hogy az új vezetés megtartja azokat a régi értékeket, amelyeket Éless Béla hozott létre.

Túl erős a lobbi

Egy neve elhallgatását kérő informátor úgy véli, Éless Béla volt igazgatót a jobboldal becsapta, mert többen ígérték, hogy rászavaznak, aztán mégsem mellé álltak. Tehát túl erős volt a lobbi ellene, ezért nem tudta senki „megmenteni”. De nem csak a színházba lép bele a politikai. Az ifjúsági klubot is megpróbálják tönkretenni és számos civil szervezetet is ellehetetlenítenek, ha nem az ő oldalukat támogatják.

Bíró Gyula a közoktatási és művelődési bizottság vezetője szerint politikai döntés született.
– Kompromisszumra törekedtünk. A jobboldal eleve eldöntötte, hogy Salamon Suba László lesz az új igazgató, Nemcsák Károlyt nem akarták. A direktori poszt öt évre szól, ez épp most járt el, ezért kellett újra pályázni. Én voltam az egyedüli, aki Élessre szavazott. A polgármesteren kívül valóban nem sokan járnak a Budaörsi Játékszínbe. A körülmények nem túl jók, ez igaz. Az, hogy kinek tetszenek a darabok, ízlés dolga, de Éless Béla eredményei egyforma mértékben. vitathatatlanok. A kulturális bizottság felügyeli a színház költségvetését, amit az állami támogatások, az önkormányzat és a szponzorok biztosítanak, az első kettő kb. egyforma arányban, azaz 70-80 millió forinttal. Megbeszéljük, hogy mire mennyi pénz kell, a technikai és a financiális kérdésekben együtt döntünk. Ezeket szerettem volna már megbeszélni az új vezetéssel is, de eddig még nem került rá sor. Várom, hogy visszahívjanak.