A Bárka új márkájával Hajós bontott vitorlát
Úgy is mondhatnánk: ne halat adj néki, hanem tanítsd meg halászni.
E folyamat mintapéldájának bemutatására szervezett sajtótájékoztatót az értelmi fogyatékosokkal foglalkozó
Bárka Alapítványés „jótevői” a Citibank Zrt. és a NESsT – Európa Esélyegyenlőségi Kht. melyek közösen segítették felnőttkorba lépni a Bárka új márkáját.Az eseményt moderáló Hajós András tömör megfogalmazása szerint: „Vannak, akik segítségre szorulnak, és nekik segíteni kell.”
„Sokan úgy gondolják, hogy a munka nemesít, bár én ebből elég kevés tapasztalatot gyűjtöttem – hangolta rögvest a hallgatóságot Hajós. A segítségről és a jótékonykodásról úgy vélte: "nem szabad, hogy az csak Karácsonykor, fahéjas mázzal nyakon öntött elfoglaltság legyen".
Hogy honnét szedte fel a horgonyt a Bárka és hogyan jutott el egy önálló, versenyképes márka megteremtéséig? Szabó Beáta, a Bárka Alapítvány ügyvezető igazgatója elmondta, hogy küldetésük értelmi sérült felnőtteken segíteni. Az alapítvány ’91-ben indult útjára, amikor az értelmi sérültek gondozásának koncepciója Magyarországon még egészen más volt – ők új szemléletet honosítottak meg. Kicsiny közösségük legtöbb tagja részt vesz a Bárka Műhely munkájában, a termékek előállításában.
Szabó Beáta úgy vélte: a szociális szféra mai, pénztelen, gúzsba kötött állapotából az egyetlen kiút az előre menekülés és az innovatív szemlélet.
Varga Éva, NESsT vállalkozásfejlesztési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy társadalmi vállalkozás igenis lehet fenntartható. Véleménye szerint az efféle kezdeményezések nem csak társadalmi hasznot hajtanak, hanem piaci alapon is sikeresek lehetnek, és versenyben megállják a helyüket állami támogatás és jótékonykodás nélkül is.
A NESsT egyrészt kezdőtőkével támogatja a Bárka Alapítványt, másrészt üzleti tapasztalatait is átadja és bevezeti a versenyszféra kapcsolati hálózatába, így a kezdeti bábáskodás után az saját lábára állhat – emelte ki a CSR lényegi mozzanatát Varga Éva.
A Bárka Műhely vezetője, designere, Jakab Áron mutatta be a katalógusukban szereplő pompás kézművesipari termékeket és előállításuk módját, a brand mögötti elveket. Szerinte a vásárlással nem csak egy divatos, minőségi lakáskiegészítőt, dísztárgyat kap az ember, hanem egyúttal jótékony cselekedetet is végrehajt. Mégpedig olyan módon, amelyből hiányzik az alamizsnálkodásban eleve ott bujkáló alá-fölérendeltségi viszony. Egy ilyen kézművesipari termék megvásárlásakor hangsúlyozottan egyenrangú felek cserélnek értéket.
