"Zöld Hét" Berlinben

Magyarország díszvendég

Németország nem csak a világ egyik vezető exportőre, hanem a jelentős európai nemzetközi kiállítások és vásárok többségét is rendre valamelyik nagy német vásárközpontban rendezik. Hannover, Frankfurt, Köln, Düsseldorf vagy München gazdaságában komoly bevételt jelent az összeg, amelyet a vásárok kiállítói és látogatói a városban és környékén elköltenek. Ezek a városok – tükrözve Németországnak a világgazdaságban, s különösen a világ exportjában betöltött kiemelkedő szerepét – évtizedek óta egy-egy gazdasági ágazat legfontosabb szakkiállításainak és szakvásárainak adnak otthont. A német újraegyesülés után Berlin és Lipcse vásári jelentősége is felértékelődött
A január második felében megtartott, immár 75. alkalommal megrendezett Grüne Woche-re (valójában tíz napra) Magyarország – mintegy a határnyitás 20. évfordulója alkalmából tartott rendezvénysorozat lezárásaként - a vásár díszvendégeként kapott meghívást. Így magyar élelmiszer-termelők és exportőrök sokkal szélesebb keretek között mutatták be és értékesítették termékeiket.

Az agrárium Davosa

A berlini vásárigazgatóság a fal leomlása és a határok megnyitása óta tudatosan vállalt közvetítő szerepet Kelet és Nyugat összekötésében. Ennek talán legrangosabb fóruma az a kelet-nyugati agrárminiszteri találkozó, melyet csaknem két évtizede, az agrárpolitika legfontosabb kérdéseinek megvitatására, a Zöld Hét kísérő-rendezvényeként, minden évben megrendeznek. 2009-ben Ilse Aigner szövetségi élelmezési és mezőgazdasági miniszter meghirdette, hogy a Zöld Hét váljon az agrárium Davos-ává. Az idén már csaknem félszáz mezőgazdasági miniszter gyűlt össze a hívó szóra, hogy – folytatva és kibővítve az egykori Kelet-Nyugati Fórummal megkezdett hagyományokat – eszmecserét folytassanak a világ mezőgazdaságának legnagyobb kihívásairól, a növekvő népesség élelmiszer-ellátásának biztosításával és a klímavédelemmel kapcsolatos kérdésekről.

Míg az agrárpolitikusok és – szakemberek részben a miniszteri fórumon, részben a különféle szakmai fórumokon tárgyaltak, a vásárközpont harminc-egynéhány kiállítási csarnokában naponta tízezrek hömpölyögtek, hogy megnézzék, megkóstolják vagy éppen megvásárolják a kiállítottakat. Az első Zöld Hetet 1926-ban rendezték a német főváros egyik jelképének számító „Funkturm” alatti vásárközpontban..
Magyar termékek – akkor még azok nyugatnémet importőrei révén - először 1972-ben kaptak helyet a zöld hét kínálatában, a német újraegyesülés után hagyományosan mindig ugyanazon helyen, a 10. 2. csarnokban. Az idei részvétel sok tekintetben más, sokkal nagyobb szabású volt a megszokotthoz képest. Ugyanakkor a vásár ünnepélyes megnyitóján Ilse Aigner szövetségi élelmezési minisztert megelőzően Gráf József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter köszöntötte a nyitóünnepség több ezres közönségét. A nyitóünnepség műsorát magyar zene és tánc egészítette ki, a megnyitót magyaros fogadás tette teljessé.

Magyar áruházi hetek és Dárdai a Hertha BSC-ből

A 10. 2. csarnokot az idén teljes egészében a 41 magyar kiállító cég töltötte ki; az élelmiszerstandok és a Zöld Hét képéhez hagyományosan hozzátartozó csárda mellett olyan magyar sajátosságok egészítették ki a mintegy másfélezer négyzetméter alapterületű csarnokot, mint két, bűvös kockát tekerő fiatalember vagy a 20 évvel ezelőtti Páneurópai Piknikre emlékeztető tábla, határsorompó és vasfüggöny-darab.
A magyar kiállítók, akik közül többen a berlini magyar nagykövetség és az ITDH által a múlt év októberében rendezett élelmiszer-bemutatón tartották németországi bemutatkozásuk főpróbáját, a magyar kiállítást szervező és rendező Agrármarketing Centrum támogatásával segítséget kaptak ahhoz, hogy egy kisebb bemutatón közvetlenül is találkozzanak a magyar élelmiszerek iránt érdeklődő német kereskedelmi cégek szakembereivel.

Ha valaki éppen az élelmiszerek kapcsán kapott kedvet ahhoz, hogy Magyarországra látogasson, az idegenforgalmi képviselet standján első kézből kapott tájékoztatást a hazai látnivalókról. A Metro áruházi lánc berlini egységeiben, valamint az Alexanderplatzon és a keleti pályaudvaron levő Kaufhof áruházakban magyar élelmiszer-hetet tartottak: aki nem akart kimenni a vásárra, a német főváros szívében vásárolhatott a magyar borokból, szalámiból, konzervekből, sajtból, mézből és egyéb különlegességekből.

A médián nem múlott a siker: a berlini nyomtatott és elektronikus sajtó, valamint a vásárközpont sajtószolgálata a vendég-országhoz méltó rendszerességgel adott tájékoztatást és hívta fel a közönség figyelmét a magyar kiállítás eseményeire és különlegességeire. Egyébként a vásár két hétvégéjén a Hertha BSC-ben futballozó Dárdai Pál is felkereste a magyar csarnokot, személyesen népszerűsítve a termékbemutatót.
A díszvendégi részvétel a magyar agrárdiplomácia szempontjából is sikeres volt: Gráf József szakminiszter, majd Gőgös Zoltán államtitkár sok német, illetve harmadik országbeli partnerrel találkozott. Arra viszont, hogy a sikeres vásári részvétel után Berlin és más német városok élelmiszer-üzleteibe több magyar áru kerül-e majd, csak a jövőben kapunk választ.

Juhász Imre, Berlin