Von der Leyen szerint jelenleg két értékrend csap össze: a demokrácia és az autokrácia

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték- és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.

Az elnök elmondta: az Európai Unió és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd  a nemzetközi rendszerek jövőjét.

„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat”

– húzta alá beszédében az elnök. Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.

Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára, azonban – tette hozzá – a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak.

„Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni”

– hangsúlyozta.

 Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést – 500 millió eurót – arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy

meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni.

Felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek.

„Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán”

– hangsúlyozta. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette:

„a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”.

Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.

„Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt”

– fogalmazott. Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz – tette hozzá.

(Kiemelt kép: Ursula von der Leyen Brüsszelben 2022. március 1-jén. Fotó: EyePress via AFP)