Vitathatatlan német fellendülés
A német gazdaság jobban került ki a válságból, mint akár legtöbb európai versenytársa, akár az Egyesült Államok vagy Japán. A fellendülés széles alapokon nyugszik, írják decemberi konjunktúra-elemzésükben a BDI szakértői.
Az év végéhez közeledve egyre erőteljesebb gazdasági növekedést jeleznek az elemzéseket készítő német intézmények, kutatóintézetek és igencsak derűlátóak az újesztendő vonatkozásában is. A legmerészebb, 2010-re 3,8, 2011-re pedig 3,2 százalékos gazdasági növekedést a kieli Világgazdasági Kutatóintézet jelezte. Ettől alig, nagyságrendileg mindössze 20-22 milliárd euróval marad el a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet 2010-re szóló 3,7 százalékos növekedési előrejelzése. A müncheni kutatók által jelzett jövő évi 2,4 százalékos fejlődési ütem hasonló sok más műhely előrejelzéséhez. Azaz a német gazdaság 2011-ben csaknem kétszer olyan gyorsan nőhet, mint az euró-övezet átlaga: azt 1,4 százalékra becsülik. Rainer Brüderle gazdasági miniszter (FDP) szerint idén 3.4, jövőre 1.8 százalékos lesz a növekedés, de ennél jobb eredmény is lehetséges. Az államadósságnak a GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben nem lenne több 66 százaléknál, azaz nem érné el a legutóbbi gazdasági-pénzügyi válság előtti szintet.
Öt „zsíros év” előtt?
Carsten-Patrick Meier, a kieli intézet szakértője a belső reformok és a kedvező világgazdasági keretfeltételek együttes hatására egyenesen „öt zsíros évről” beszélt a német gazdaság 2010 - 2015 közötti növekedési kilátásait illetően. A munkanélküliek éves átlagszáma 2011-ben már nem fogja elérni a 3 millió, 2015-ben pedig a 2 millió főt, ami országos átlagban teljes foglalkoztatottságot jelent. Idén egyébként 320.000-el csökkent a munkanélküliek száma s köztük sok olyan ember talált munkát, aki eddig csak a legalacsonyabb szociális ellátást kapta.
A kutatói műhelyek között nagy vita alakult ki a 2011. évi gazdasági növekedés hajtóerejéről. Hans-Werner Sinn, az Ifo elnöke szerint a növekedési impulzusok mindinkább a belföldi keresletre tevődnek át: az export már 2010-ben is csupán a növekedési dinamika egy negyedét biztosította, 2011-ben pedig a belső keresletnek a teljes növekedésre gyakorolt hatása akár a 90 százalékot is elérheti.
Az a Németország, melyet pár évvel ezelőtt még az európai fejlődés utolsó vonalába helyeztek, a válságot maga mögött tudva újra a kontinens lokomotívjává lépett elő. Az állami költségvetés hiánya csak 2,3 százalék lesz: több, mint egy százalékponttal mérséklődve már nem fogja elérni a maastrichti feltételek sorában rögzített 3 százalékos maximumot.
A szakszervezetek óvatosak
A müncheni és kieli előrejelzéseknél vannak jóval óvatosabb prognózisok is. Gustav Horn, a szakszervezetek háttér-intézményének számító IMK kutatóintézet igazgatója attól tart, hogy az euró-térségben tapasztalható zavarok és egyre korlátozóbb pénzügyi politika 2011 második felétől a német konjunktúrára is fékező hatást fog gyakorolni. Bár Kína (és a német ipar által mind nagyobb érdeklődésre számot tartó India) egyre több német árut importál, a német termékek első számú piaca továbbra is Európa, ezen belül az euró-övezet országai lesznek. A közös valuta válsága azonban fékezheti az európai konjunktúrát és az európai partnerországok német ipari termékek iránti keresletét. Mindenesetre az export, különösen Ázsia és Latin-Amerika gyorsan iparosodó országai keresletének élénkülése folytán, gyors ütemben növekszik. A beruházások élénkülése mellett – hála a munkaerőpiac alakulásának és a jövővel kapcsolatos derűlátásnak - a magánkereslet is serkentő hatást gyakorol a konjunktúra alakulására.
Juhász Imre, Berlin
