Vissza az úton
A kormányzó erők szemmel láthatóan arra törekednek, hogy rezervátummá alakítsák át az országot. Jönnek majd a japán turisták, lefényképezik a rovásírásversenyt, a gázmezővédő sámán imáját, a turult eregető csoportokat, a Szent Korona-tanra esküdő Koppányokat és a nagy népi nemzeti vetélkedést, ki az igazi magyar. (Hát az, aki hun.)
Aztán japánék hazamennek, berakják egzotikus fotóalbumukba a képeket, és megkönnyebbülten felsóhajtanak: egy versenytárssal kevesebb. Ezektől a magyaroktól sem kell már tartani, majd néhány év múlva elmegyünk hozzájuk, és beavatjuk őket – mondjuk – a Kodály-módszerbe.
A magyarok meg néha körtáncot járnak, huj-hujozás közepette jelentik be igényüket szerte a világon az ősi magyar területekre. Közben elfelejtik, hogy az Európai Unióban újra visszakapták azokat egyszer, csak nem vették észre.
(Név és e-mail cím a szerkesztőségben)
