Visegrád újjáélesztése
A Visegrádi Csoport, amelyben az együttműködés nemrégiben még sántított, lassanként kilábal a válságból – írja Michal Kokot a Gazeta Wyborcza című lengyel napilapban.
Ez azt is jelenti, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország végre Lengyelországgal közös hangon kezdenek beszélni az ukrán konfliktus kérdésében. Erről győződött meg Bronislaw Komorowski lengyel államfő, aki két napot töltött a csoport prágai csúcstalálkozóján, ahol jelen volt Ausztria és Szlovénia képviselője is.
– Nagy elégedettséggel vettem tudomásul, hogy közös nyelvet és álláspontot sikerült kialakítanunk olyan fontos kérdésekben, amelyek nyugtalanítóak a kelet-európai folyamatokban – jelentette ki Komorowski.
Lengyelország számára ez egyike volt a legfontosabb kérdéseknek ezen a találkozón, mert néhány hónapja a visegrádiak mélyen megosztottak voltak abban, hogyan lépjenek fel az orosz agresszió ügyében Ukrajna keleti felén. Míg Varsó szigorú szankciókat követelt Moszkva ellen, más államok vagy hallgattak, vagy azt állították – mint a magyarok –, hogy ezek fenntartása „gazdasági butaság”. A találkozón jelen levő Milos Zeman egyenesen azt mondta néhány hete, hogy Ukrajnában „szabályos polgárháború zajlik”, amibe nem lehet beavatkozni.
Különösen Magyarországot fűzik szoros kapcsolatok Oroszországhoz, ők számítottak a Déli Áramlat Ukrajnát elkerülő gázvezetékre, de ez megváltozott, amikor Putyin bejelentette, hogy nem fogják megépíteni.
A gáz kérdése fontos volt Szlovákiának is, mert élénken emlékeztek 2009-re, amikor Kijev és Moszkva konfliktusa miatt visszatartották a gázt az oroszok. Akkor ipari létesítmények sorát kellett bezárni, a szlovák gazdaság milliárd dollárokat vesztett.
Új infrastruktúra kiépítésének szükségességét hangsúlyozta a magyar miniszterelnök is. – A magyaroknak egy vödör hideg vizet jelentett, hogy Oroszország váratlanul elállt a Déli Áramlat építésétől – mondja a szakértő. Magyarország, Csehország, Szlovákia nagy reményekkel fejlesztették kereskedelmi kapcsolataikat Oroszországgal, de a keleti konfliktus keresztezte terveiket. Különösen Magyarország álláspontja lesz fontos, és az, hogy az EU új tevékenysége képes lesz-e nekik hosszabb távon meggyőző alternatívát nyújtani az orosz infrastrukturális projektekkel szemben – magyarázta a közép-európai országokkal foglalkozó intézet elemzője.
