Orbán Viktor nagyon szeretné, ha Magyarország ellen ejtenék a 7. cikkely szerinti eljárást

Jó döntést hoztunk. Eddig – mondta a miniszterelnök, miután csütörtökön Brüsszelben találkozott Ursula von der Leyennel.

2019. augusztus 1., 14:54

Szerző:

– Remélem, ez egy másik Európai Bizottság lesz

– Orbán Viktornak ezen a mondatán kívül gyakorlatilag semmit nem tudni arról, hogy a magyar miniszterelnök miről tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság új elnökével a csütörtöki brüsszeli találkozón. Az eseményről – írja az Eurológus – csak néhány protokollfotót adtak ki a kézfogásukról, a tárgyalás után nem tartottak sajtótájékoztatót, nem adtak ki közleményt. 

Bizottsági közlések szerint mindössze egy technikai jellegű értekezletről volt szó, Ursula von der Leyen ismertette főbb elképzeléseit, politikai programját, ami után Orbán Viktor tartott előadást a saját terveiről. vagyis mit gondol a következő Európai Bizottság és Magyarország együttműködéséről. 

Orbán Viktor és az Európai Bizottság új elnökének találk
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Bár technikai értekezleteken nem kötnek megállapodásokat, a tárgyaláson szó eshetett arról, ki lesz az Európai Unió új magyar biztosa. az Orbán-kormány Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte, csakhogy az ő nevéhez fűződik a hírhedt közigazgatási bírósági reform, amelyet négy nappal a május 26-i EP-választás után jegeltek, Ursula von der Leyen pedig megkérte Orbán Viktort. hogy egy nőt is jelöljön biztosnak. A német politikus asszony azt szeretné, ha a következő Európai Bizottság 50-50 százalékban állna nőkből, illetve férfiakból. 

Orbán Viktor később az M1-nek úgy nyilatkozott, jó döntés volt az „ideológiai gerillákat” távol tartani és

pragmatikus életösztönű vezetőket választani

– Jó döntést hoztunk. Eddig. Orbán Viktor Ursula von der Leyent olyan politikusként jellemezte, akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is.  Ursula von der Leyen érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció, e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni - tette hozzá Orbán Viktor.  – Hogy ezután mi történik, majd meglátjuk, de az ésszerű megoldások elérésére ma nagyobb az esély, mint korábban vagy bármely más jelölt esetén lett volna – mondta. A tárgyalás konkrét témáiról a miniszterelnök nem árult el részleteket.

Arra már a Politico emlékeztet hogy az Orbán Viktorral tartott találkozó Ursula von der Leyen tiszteletkörének az egyik része, az Európai Bizottság új elnöke azoknak az országoknak az állam- és kormányfőivel találkozik mostanában, amelyek támogatták a megválasztását. Ilyen volt Franciaország, ahol a múlt héten találkozott Emmanuel Macron elnökkel, szerdán Pedro Sánchez spanyol kormányfőnél járt egy madridi úton, pénteken pedig római látogatásra indul tárgyalni Giuseppe Conte olasz kormányfővel. Sort kerített egy találkozóra Andrej Plenkoviccsal, az EU soros elnöki tisztségét 2020. január 1-től betöltő Horvátország miniszterelnökével is, és ahogy most Orbán Viktort, hétfőn Andrej Babis cseh kormányfőt fogadta Brüsszelben. Azért tiszteletkörről van szó, mert Ursula von der Leyen ezeknek az országoknak a támogatásával lehetett az Európai Tanács jelöltje a bizottsági elnöki tisztségre úgy, hogy semmilyen szerepet nem vállalt az EP-választást felvezető kampányban. A két vezető csúcsjelöltet, a néppárti Manfred Webert és a szocialista Frans Timmermanst ütötte ki ezzel a nyeregből, annyira, hogy az EU-ban minden valószínűség szerint vége az egész csúcsjelölti rendszernek. Orbán Viktor Manfred Weberre és Frans Timmermansra utalta az „ideológiai gerillák” kifejezéssel. 

A Politico egyébként fideszes forrásokból úgy tudja, hogy Orbán Viktor engedményekről is akart tárgyalni Ursula von der Leyennel, már ami a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárást illeti Magyarország ellen, és szót akart ejteni Magyarország EU-s költségvetési támogatásáról, valamint arról, hogy a következő magyar biztos melyik portfóliót kapja meg az Európai Bizottságban. A 7. cikkely szerinti eljárás annak a Finnországnak az egyik prioritása, amely jelenleg tölti be az EU soros elnöki tisztét, és amelyet Kovács Zoltán és Orbán Viktor is meglehetősen bornírt érvekkel támad mostanában.

Az egyelőre nem világos, hogy Ursula von der Leyen mennyire lesz hajlandó engedni a magyar kérésnek. Programbeszédében az Európai Bizottság új elnöke még azt mondta, hogy jogállamisági kérdésekről nem köt kompromisszumot, később azonban jelezte, inkább a párbeszédet választaná a „büntető jellegű” intézkedések helyett.