Nyugdíj: pontosítják a jogszabályt a nyugdíjlemondás szempontjából is
A költségvetést megalapozó törvényjavaslatban változik a nyugdíjlemondásra vonatkozó szakasz. A tervezet szerint a nyugellátást úgy kell majd tekinteni, mintha az érintettnek korábban nem állapították volna meg a nyugdíját.
Amint arról a 168.hu is beszámolt, számos ponton változik a nyugdíj-ellátással kapcsolatos, november 14-ig társadalmi vitára bocsátott jogi szabályozó. A törvényjavaslat szűkíti a 13. havi nyugdíjra jogosultak körét, ám amint arra Farkas András nyugdíjszakértő a 24.hu kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet, a nyugdíjlemondás kapcsán is változások lépnek érvénybe.
Változik a nyugdíj-törvény a nyugdíjlemondás tekintetében is
A jelenlegi szabályozó szövegében ez áll:
„A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni."
A jelenlegi terveztben az alábbi módosítással található meg a szöveg:
„A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni.
Lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.”
Farkas András nyugdíjguru a lap kérdésére elmondta, hogy ez egy pontosító rendelkezés, ami a lényegen nem változtat: a jelenleg hatályos szabályozás és a módosító javaslat szerint is
- a nyugdíj-megállapító hattározat véglegessé válásától (azaz a kézhezvételétől) számított 15 napon belül lehet lemondani a megállapított nyugdíjról (és aztán később újra lehet igényelni),
- és e 15 nap leteltével a nyugdíjról már nem lehet lemondani.
Milyen esetben indokolt lemondani a nyugdíj összegéről?
A szakember szerint ha az érintett az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, arról inkább lemond, és a nyugdíját új igénylés alapján a tárgyévet követő év első napjától a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival kéri ismételten megállapítani, ebben az esetben lehet indokolt a nyugdíjlemondás.
A jogszabályi szöveg változása szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg. A nyugdíjszakértő szerint ez a változtatás inkább csak pontosítás, eddig is ez volt a gyakorlat, de most ezt rögzítik is a jogszabályban.
A rokkantsági nyugdíj összege is indokolhatja a lemondást
Farkas András abban az esetben is indokolt a nyugdíjlemondás, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege. Ez akkor fordulhat elő, ha valaki fiatalon betegedett meg, vagyis rövid ideig tudott a munkaerőpiacon helyt állni. Mivel a megállapított és folyosított nyugdíjjal párhuzamosan rokkantsági ellátás nem folyosítható, így amennyiben az öregségi nyugdíj kevesebb lenne, mint a rokkantsági ellátás, a nyugdíj-megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat az érintett személy a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére, mintha a nyugdíjat nem állapították volna meg.
A nyugdíjszakértő szerint a fenti esetben érdemes már a nyugdíj megállapítását megelőzően nyilatkozatot tenni, hogy amelyben az ellátott kijelenti: hogyha a megállapított nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. Ezzel a nyilatkozattétellel elejét lehet venni a nyugdíjlemondással járó eljárásnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)