Ukrajna tagadja, hogy köze lenne az Északi Áramlat ellen elkövetett szabotázshoz

A The New York Times amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról írt szerdán, hogy egy ukránbarát csoport hajtotta végre az akciót.

2023. március 8., 13:45

Szerző:

Kedden két német közszolgálati médiatársaság, az ARD és a Südwestrundfunk (SWR) és „a Die Zeit című hetilap közös cikkben írt arról, hogy a hírszerzési információk azt mutatják, hogy az Északi Áramlat elleni 2022. szeptemberi szabotázsakciót egy hat emberből álló egység hajtotta végre, akik egy Lengyelországban bejegyzett ukrán tulajdonú cég nevében bérelt hajóval közelítették meg a helyszínt a németországi Rostock kikötőjéből – írja az MTI.

Sajtóértesülések szerint a kapitányból, két búvárból, két búvárasszisztensből és egy orvosból álló egység tagjainak állampolgársága ismeretlen, mert hamisított útleveleket használtak. A cikkekből az sem derül ki, hogy ki adhatott megbízást a robbantásokra.

Az ukrán védelmi miniszter tagadta, hogy az országának bármi köze lenne az Északi Áramlat elleni tavaly szeptemberi szabotázshoz, a német védelmi miniszter pedig azt nyilatkozta, hogy „elhamarkodott döntést hozna, aki csupán sajtóértesülések alapján vonna le következtetéseket az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő vezetékrendszer elleni szabotázsakcióból”.

A Guardian idézi Olekszij Reznyikov ukrán védelmi minisztert, aki szerint: „az ukrán kormánynak nem volt köze az Északi Áramlat gázvezetékek tavalyi szabotázsához a Balti-tengeren. Ez nem a mi tevékenységünk”. Beszámolnak továbbá Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője által adott nyilatkozatról is. Peszkov az orosz állami RIA hírügynökséggel közölte, hogy értetlenül állnak a médiabeszámolók előtt, nem világos ugyanis, az amerikai tisztviselők hogyan feltételezhetnek bármit is a támadásokról vizsgálat nélkül.

A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken tavaly szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Az első csővezetékpár mindkét szálán és a másodiknak az egyikén észleltek sérüléseket. Már a rongálódások után felmerült a gyanú, hogy szabotázs történt, de csak november közepén igazolódott be, mert robbanóanyag nyomára bukkantak a rongálás helyszínén – emlékeztet a Telex.

A német védelmi miniszter a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak szerdán azt nyilatkozta, nagy érdeklődéssel olvassa a médiajelentéseket, de bevárja, hogy a hivatalos vizsgálati eredmények alapján mi igazolódik be belőlük, ezért nem is foglalkozik olyan „hipotetikus” kérdésekkel, hogy az eset miként befolyásolhatja a német kormány és az orosz támadás ellen védekező Ukrajna viszonyát – közli az MTI.

„Az ilyen leleplezésekről kiderülhet, hogy valójában úgynevezett hamis zászlós művelet történt, vagyis az elkövetők szándékosan hagynak maguk után az ellenfélre, az Északi Áramlat esetében Ukrajnára mutató jeleket. Erről a lehetőségről az ügyről szóló sajtójelentésekben is lehet olvasni” – tette hozzá Boris Pistorius.

(Kiemelt kép: 2022. szeptember 28-án a svéd parti őrség repülőgépéről készült fotó, amely az Északi Áramlat 1-es szivárgásából származó gáz felszabadulását mutatja. Fotó: HANDOUT / SWEDISH COAST GUARD / AFP)