Ukrajna: nyelvhasználat, kérdőjelekkel
Nyugat-Ukrajna megyéi közül egyedül Kárpátalján szerzett (relatív) többséget az őszi parlamenti választásokon a Viktor Janukovics elnök mögött álló Régiók Pártja, mindenütt máshol a nacionalista vagy éppen a szélsőjobbos erők diadalmaskodtak. Az eredményt megfigyelők azzal magyarázták, hogy a kijevi Verhovna Radában tavaly nyáron elfogadott nyelvtörvény a kisebbségeknek kedvez, s ez az eredmény a Régiók érdeme. A törvény helyi alkalmazása – pontosabban korlátozása – viszont csalódást váltott ki az Ukrajnában élő magyarokból. Miben látja a helyzet okát és a megoldás lehetőségét Dmitro Vidrin, Janukovics államfő tanácsadója? – erről nyilatkozott munkatársunknak a Budapesten járt kijevi politológus.
– A jelenlegi feszültség kialakulását megelőzően Ukrajnában megerősödött azok hangja, akik úgy vélekednek: a nyelvtörvény gyakorlatilag az ott élő, valóban jelentős számú orosz kisebbségre vonatkozik csupán. Valójában mi a helyzet, hogyan kell és lehet a paragrafusoknak érvényt szerezni?
– A törvényt valóban úgy emlegetik, mint a Régió Pártja által keresztülvitt eredményt. Beterjesztője, Vagyim Kolesznyicsenko valóban e párt képviselője volt, de kidolgozója Tóth Mihály, az ukrajnai magyarság jól ismert személyisége, korábbi kijevi honatya. Az általa egy évtizede megfogalmazott tervezetet lényegében komolyabb változtatások nélkül fogadta el 2012-ben a Rada. Vagyis e törvény létrejöttében az ukrajnai magyar kisebbség képviselője meghatározó szerepet játszott, Tóth Mihályt ezért külön köszönet illeti. Ami azonban az alkalmazását illeti, ezt a törvény a helyi önkormányzatokra bízza. Sok minden függ tehát attól, hogy a régiók szervei milyen
gyakorlati megoldásokat találnak jónak. Tehát ha, mondjuk, Munkács vagy Beregszász önkormányzata változtatás nélkül bevezeti a jogszabályok alkalmazását, akkor az így is valósul meg.
– Igen ám, de ha korlátozzák – amire bőven akad példa –, akkor az érintettek hajlamosak a központi szerveket, az államigazgatást kárhoztatni...
– Alaposabban kellene megvizsgálniuk a helyzetet. A szélsőjobboldali Szabadság párt vagy a Julija Timosenkót zászlódísznek használó Haza párt mindenütt, ahol többségbe került, támadást intéz a nyelvtörvény regionális használata ellen, de legalábbis annak kemény korlátozását követeli – és ha megteheti, korlátozza is. Ezt Timosenkóék nyelvtörvény nélkül is így tették, amikor ők voltak kormányon. Most is azt mondják: az oroszok Ukrajna keleti megyéiben „nyelvelhetnek”, ahogy akarnak, de nyugaton más a helyzet...
– Ez Kárpátaljára mennyiben vonatkozik?
– Ott egy helyi befolyásos politikai tényező, Viktor Baloga Egységes Centrum elnevezésű pártja is beleszól a törvény alkalmazásába, s nem zárom ki, hogy a magyarok szempontjából kedvezőtlen irányba tereli a helyi önkormányzati szerveket.
– Kijevből ki és mennyiben tud befolyást gyakorolni a nyugat-ukrajnai „kiskirályokra”?
– Államilag ez problémás ügy, hiszen az önkormányzatok mozgás- és döntésszabadsága a demokrácia részeleme. Más a helyzet „pártvonalon”. A legtöbb politikai erőt a központból irányítják, így egyes pártok vezetőségének módjában áll az alsóbb szintű döntéseket befolyásolni – már ha ez egyáltalán a szándékukban áll. A kormányon lévő Régiók Pártja például ma is támogatja a törvényt, tehát utasíthatja az érintett megyei és más önkormányzatokban működő képviselőit az előírások csorbítatlan tiszteletben tartására, még akkor is, ha egyes helyeken a nacionalista szellem komoly akadályokat emel ennek útjába. Mikola Azarov kormányfő tehát mint miniszterelnök nem szólhat bele a helyi döntésekbe, ám ugyanő mint a Régiók Pártjának a vezetője már nyomatékosíthatja párttársainál a központi elképzeléseket a kisebbségi nyelvtörvény megvalósítását illetően...
– És nyomatékosítja is?
– Kérdezzenek rá, midőn Azarov március első felében látogatást tesz Magyarországon. Tudtommal sok más fontos kérdés is szerepel a napirendjén, a kétoldalú – kiemelten a határ menti – gazdasági és kulturális együttműködéstől az országainkat összekötő utak és hidak állapotáig, különös tekintettel a nagyon lassan megvalósuló autópálya-kapcsolatig. Az utak állapota Ukrajnában amúgy is fájó kérdés – bár Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter most hangsúlyozottan foglalkozik a közlekedés-biztonság előfeltételeivel –, a sztrádaépítés lendületet adhat e probléma megoldásának is. A számos téma között a nyelvtörvény megvalósulása is helyet kaphat.
