Ukrajnát a jelenlegi területeivel venné fel a NATO-ba a korábbi főtitkár

„Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba” – mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen. „Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte „meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól”.

A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint „elrettentené Oroszországot attól, hogy a NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak”.

Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.

Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.

(Kiemelt kép: Ukrán menekültek részt vesznek az ukrajnai orosz invázió első évfordulója alkalmából rendezett felvonuláson Bukarestben, Romániában 2023. február 24-én. Több száz ukrán vett részt a román kormány székházától a bukaresti orosz nagykövetség felé induló, a háború leállítását követelő és az áldozatokra emlékező menetben. Daniel MIHAILESCU / AFP)