Új magyar köztársaság

Magyarországon március 15-én a Népek Tavaszának kitörésére emlékeznek, az 1848-as Habsburg-ellenes nemzeti felkelésre, amelyet mind az állami intézmények mind az ellenzék ünnepel. így március 15-én mindig sor kerül politikai konfrontációra. Így volt ez az idén is. A Magyarországon folyó megélénkült politikai viták miatt az ünnep nem telt el demonstrációk és összetűzések nélkül – vélte a szerző.

A legfontosabb állami ünnepségre a köztársasági elnök, Áder János részvételével a magyar parlament előtt került sor, majd Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet a Nemzeti Múzeum előtti nagygyűlésen, ahol főleg kormányának fő feladatairól beszélt a mostani négy évben. Véleménye szerint az elmúlt néhány évben „kezdett csak el újra kovácsolódni az erős magyar nemzet”, és azt állította, hogy mindez kárba vész, ha a nemzet nem egyesül, nem lesz szilárdan tudatos, ha nem lesz erős nemzeti törvényhozás és vezetés. Harcias hangnemet ütött meg, kijelentve, hogy a Népek Tavasza óta ugyan 167 év telt el, de a helyzet nem változott, a magyaroknak továbbra is harcolniuk kell függetlenségükért – jelentette a konzervatív lap tudósítója.

Beszámolt arról is, hogy az állami ünnepségek során már összetűzésekre került sor a többségében a kormány hívei és ellenzéki csoportosulások között, akiket azonban gyorsan eltávolított a rendőrség a helyszínről.

Az igazi ellenzéki demonstráció a Keleti pályaudvar előtt kezdődött, ahol több ezren a „Térítsük vissza a Köztársaságot!” jelszó alatt tüntettek. Az ellenzéki szervezetek elővették a népszavazás kérdését, amelyben az állampolgároknak lehetőségük lenne kifejteni véleményüket a jelenlegi kormányról. Többek között az egyéni nyugdíjszámlák bevezetéséről (a magánnyugdíj pénztárak likvidálása után), az új autósztráda díjak eltörléséről, a vasárnapi bolt nyitva tartás tilalmának megszüntetéséről, a költséges kormányfői hivatal felépítéséről a budai Várban, a politikusok valódi vagyonnyilatkozatáról mondhatnának véleményt.

Dacára a látványos tüntetés megszervezésének, az ellenzéknek egyelőre nem sikerül hatékonyan veszélyeztetni a Fidesz-kormány hatalmát, még a március 15-i demonstráció során is könnyű volt a koordináció és a különböző ellenzéki csoportok közti együttműködés hiányát meglátni – írja a jobboldali lengyel lap. A populista, szélsőséges Jobbik a Fidesztől és az ellenzék balliberális fő vonalától is elhatárolódó saját megemlékezést szervezett.

A vasárnapi eseményeket kommentáló szociológusok ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, aminek mind a két politikai oldal számára nyugtalanítónak kell lenni – az utcákon viszonylag kevés fiatalt lehetett látni. Úgy a kormány melletti, mint az az elleni demonstrációkon inkább idősebb és középkorú emberek vettek részt, ami a fiatalabb generáció növekvő közömbösségére mutathat.

Az ünnepségek lengyel akcentusát a CÖF nevében fellépő Csizmadia László adta meg a Bem emlékműnél, aki a továbbra is élő lengyel-magyar barátságról szólt, noha az idén a Gazeta Polska klubjai által eddig szervezett és már negyedszerre tervezett tömeges magyarországi utazást lemondták, és csak néhányan jöttek Budapestre – jelen volt a lap főszerkesztője, Tomasz Sakiewicz. Az előző éveknél jóval kisebb érdeklődést a magyar kormány oroszbarát politikája okozhatta – jegyzi meg a tudósítás.

Az onet.pl hírportál címében azt emeli ki, hogy Magyarországon emberek ezrei tüntettek a demokrácia védelmében, majd beszámolójában hangsúlyozza: a jobbközép Orbán-kormány szemére vetették, hogy kiirtotta a közéletből az alapvető demokratikus értékeket.

A demonstrációt a Facebook két csoportja kezdeményezte, amely felemelte szavát az internet megadóztatása és a maradék magánnyugdíjak elvétele ellen, hozzájuk baloldali és liberális ellenzéki pártok is csatlakoztak. Jelszavuk az „Új magyar köztársaságot!” volt, a „ szabadság, az állampolgári egyenlőség, a terhek egyenlő viselése és a függetlenség” – ezek azok a szimbólumok, amelyeket a tüntetők szerint a közéletben megszüntetett Orbán és pártja, a Fidesz.

A szervezők szerint a tüntetésen 5-10 ezer ember vett részt, felszólalt többek között az a politikus, aki legyőzte a legutóbbi időközi választáson a Fidesz jelöltjét, és Orbánt diktátornak nevezte, aki „a kezdettől fogva” Magyarországot Moszkva irányába viszi.

A tüntetésre az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepen került sor, amikor a magyarok a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését, egyenlőséget, vallásszabadságot és a Habsburgoktól való elszakadást követeltek.