Új követelés: Ne szavazzatok Putyinra!

A „ne szavazzatok Putyinra” felszólításon kívül a követelések megegyeztek a két héttel korábban a

Bolotnaja térenelhangzottakkal: az összes politikai fogoly szabadon bocsátása, a december 4-i parlamenti szavazás érvénytelenítése és új választások kiírása, a központi választási bizottság elnökének menesztése, a választási törvény módosítása, az összes politikai párt bejegyzése, a választások tisztaságára felügyelő civil kontrollt megvalósító szervezetek létrehozása Moszkvában. A határidő február, és a következő nagy demonstrációt is februárra, vagyis az elnökválasztásokat megelőző hetekre hívják össze.

A több mint négyórás tüntetés a beszámolók szerint különbözött a két héttel korábbitól: jelentősen nagyobb volt a tömeg – egyébként az interneten hatvan ezren jelezték részvételüket, a szervezők ötvenezerre kaptak engedélyt. Jobb volt a szervezettség. Az előzetesen hárommillió rubelre becsült költség internetes gyűjtéssel pár nap alatt összejött. Ebből profi színpadot és vetítő felületet, elfogadható hangosítást valósították meg a szervezők. A felszólalásra jelentkezőkből internetes szavazással választották ki a szónokokat – valószínűleg ezért is olyan sokféle, merőben különböző felfogású ember fejthette ki személyesen, illetve videofelvételen a véleményét arról, mi most a teendő. A szónoklatok között neves énekesek szórakoztatták a közönséget.

A rendszerellenes tüntetések hagyományos jelszava: a „Putyin nélküli Oroszországot!” mellett a legnépszerűbb a „Nem vagyunk banderlogok!” szlogen volt, amellyel a tüntetők a miniszterelnök megvető kiszólására utaltak. Putyin tíz nappal korábban élő tv-adásban „banderlogoknak„ nevezte a Bolotnaja tiltakozóit. Banderlog többértelmű kifejezés: így nevezi a Dzsungel könyve majomnépét Kipling művének orosz fordítása, de másrészt a börtönnyelvben így hívják azokat a sitteseket, akik egész nap döglenek a priccsen, s csak az ételosztáshoz kelnek fel. Ugyancsak kedvenc volt Putyin és koton képi és szövegbeli társítása szintén válaszként a miniszterelnök már említett tv-szereplésére, amelynek során Putyin azt állította, hogy a Bolotnaján megjelentek felsőruhájára tűzött fehér szalagokat ő kotonoknak, viselőiket az AIDS elleni védekezésért fellépőknek nézte.

A hangulat is radikálisabb volt, mint a Bolotnaján. Nem a „jóllakottak forradalma” volt, ahogyan a két héttel korábbi tiltakozó akciót nevezte el néhány elemző. A

Novaja Gazetariportere szerint míg a december 10-i tüntetést az interneten szocializálódott jókedvű, derűs fiatalok és jól szituált menedzserek, azaz döntően a középosztály jelenléte jellemezte, addig december 24-én eljöttek a reggeltől estig fillérekért robotoló, lakásrezsijüket hitelekből fizető, nyomorúságos nyugdíjakon tengődő moszkvaiak is. Azok az emberek, akikről mind a hatalom, mind a társadalmi elit rég megfeledkezett. És legközelebb eljön az igazi mély– írta a Novaja Gazeta.

Az

OpenSpace.rutudósítója azt látta, hogy a Szaharov sugárúti demonstráción minden korosztály megjelent. Eljöttek a kinyúlt pulóveres tudományos-műszaki értelmiségiek, azok, akik résztvevői és tanúi voltak a nyolcvanas évek vége és a kilencvenesek eleje eseményeinek. Eljöttek, mert azt gondolták, hátha a náluk sikeresebb gyermekeik elunták az akciózást és inkább átadják magukat az ünnepi élvezeteknek. De nem: a gyerekek is eljöttek – állapította meg a kulturális közéleti honlap.

A legtöbb médium felhívta a figyelmet a résztvevők politikai és ideológiai sokféleségére. Ott voltak és ügyük mellett agitáltak anarchisták, liberálisok, nacionalisták, konzervatívok, szélső jobbosok és balosok. - Ugyanakkor a Szaharov sugárút nagyobbik részét azok foglalták el, akik életükben másodszor jártak tömeggyűlésen - s akik életminőségét a gyűlés összes többi résztvevője elirigyelhetné. Ezeknek az embereknek mindenük megvan, kivéve egyet: azt az érzést, hogy szabad országban élnek. Így legalább ezen a szombaton azt élhették meg, hogy szabad ember szabad sugárútján töltötték az időt, és azt akarják, hogy mindig és mindenütt ezt érezhessék. És ehhez joguk van – írta a

Kommerszánt.

A szónokok ki-ki vérmérséklete szerint változásokat sürgettek, de forradalmi buzdítások nem hangzottak el. Több beszámoló a legjobbnak Dmitrij Bikov, a népszerű költő, regényíró és közéleti szereplő felszólalását tartotta. Bikov arról beszélt, hogy férfi és nő között több a különbség és nézeteltérés, mint a liberálisok és a konzervatívak között, mégis valahogyan meg tudnak egyezni egymással. Vagyis tarthatatlanok azok az állítások, amelyek szerint a Bolotnaja téri, illetve a Szaharov sugárúti tüntetéseken annyira különböző politikai erők jelentek meg, hogy kár is a közöttük létrejövő együttműködésben reménykedni.

Minden tudósítás hosszabban-rövidebben ismertette Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter sokakat meghökkentő szereplését. Kudrint, aki 2000 és 2011 között aktív kormánytag volt, néhány hónapja nyilvánosan összekülönbözött Dmitrij Medvegyevvel, s ezért az elnök leváltotta, azonban ma is fontos posztot tölt be az állami pénzügyek irányításában. A tudósítások szerint Kudrint elsőre füttyszó és „gyalázat!” felkiáltások fogadták, de végül is a tüntetők odafigyeltek a racionális politikai lépéseket ajánló szónokra. Szerinte még a március 4-i elnökválasztások előtt el kell fogadni a Medvegyev elnök által is javasolt új párttörvényt, bejegyezni a pártokat, majd egy valódi választási kampányt követően egy éven belül előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Nem gyorsaságra, hanem minőségre van szükség, különben elvész az utolsó esély a nyugodt, békés változásra, és kitör a forradalom – hangoztatta Kudrin.

A tüntetés legradikálisabb szónoka Alekszej Navalnij közgazdász, korrupcióellenes harcos, az

orosz nyelvű blogszféralegismertebb szerzője volt. Navalnij nemrég szabadult tizenöt napos elzárásból, amire a december 5-i nem engedélyezett felvonulásban való részvételért ítélték többedmagával. – Elég embert látok itt, hogy akár rögtön elfoglaljuk a Kremlt és a Fehér Házat. Nem tesszük meg, egyelőre, de bármikor megtehetjük!... Jövőre a hatalom a népé lesz! – idézték felszólalásából a lapok. (Navalnij ragasztotta az Egységes Oroszország pártra a „tolvajok és csalók pártja” nevet).

Az újságírók által megszólaltatott résztvevők – fiatalok és idősebbek egyaránt – többnyire azt mondták el, hogy olyan államra vágynak, amelyben érvényesül a jog. De bármennyire is mélyreható változásokra van szükség, ezeket békés úton, a nyugalom és a rend megtartásával kell megvalósítani akár a jelenlegi hatalom tevőleges részvételével. A forradalom mint lehetőség nem került elő.

Moszkván kívül aznap egy tucat másik városban is tartottak engedélyezett, békés tüntetéseket új parlamenti választások kiírásáért, de volt olyan város is, ahol Putyin és az Egységes Oroszország mellett állt ki pár száz ember.

Ajánlat:

• A Novaja Gazeta fotóriportja


• A Gazeta.ru fotóriportja


• Az NTV tv-csatorna riportja