Tusk lemondott és kormányt alakít
Az október 9-i lengyel parlamenti választások után összeült az újonnan megválasztott szejm és szenátus. Tulajdonképpen protokolláris eseményre számított mindenki, ehelyett kínos kérdések sora veti előre, hogy a hetedik ülésszak sem lesz unalmas a Lengyel Köztársaság életében.
A szokásoknak megfelelően az államfő beszédben köszöntötte a képviselőket és felvázolta az új parlament előtt álló feladatokat. A köztársasági elnök beszédére reagálva érdemi vita kerekedett a pártok között. A radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) felszólalója szerint Komorowski beszéde a Tusk-kormány kritikáját jelenti, nem pedig a jövő kihívásait. Mélységesen ellenzik az államfő beszédében megjelent célt is, hogy Lengyelország az elkövetkező években csatlakozzon az euró övezethez.
Ebben a kérdésben a szintén ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) gyökeresen más álláspontot foglalt el, szerintük az ország érdeke a csatlakozási feltételek mielőbbi teljesítése.
Külön megjegyzésre adott okot, hogy Donald Tusk miniszterelnök nem a szejmnek nyújtotta be kormánya lemondását, hanem ezt írásban az államfőnek jelentette be. A PiS szerint a kormányfő még formális kötelezettségeinek sem képes eleget tenni – a zúgolódó képviselőket az ülést levezető korelnök marsall, Józef Zych nyugtatgatta, mondván, Tusk igenis eleget tett ennek a kötelezettségének, amikor a köztársasági elnöknek benyújtotta a lemondást.
Ezután újabb parázs vita keveredett a szejm új marsalljának megválasztásakor. A demokratikus lengyel parlament történelmében először erre a funkcióra a választásokon nyertes Polgári Platform nőt, a volt egészségügyi miniszter Ewa Kopaczot jelölte, ezt már hosszabb ideje lehetett tudni. Igaz, meglehetősen szerencsétlen volt az indoklás, amely szerint 22 év után itt az ideje, hogy egy ilyen magas állami funkcióba hölgyet helyezzenek – le is csapott erre az érvre az ellenzék, mondván, a jelölt neme kevés a tisztség betöltéséhez. Ennél kínosabb perceket szerzett a végül is megválasztott új parlamenti elnöknek a PiS képviselője, aki kijelentette: azt az egészségügy minisztert, aki a szmolenszki repülőgép-szerencsétlenség után aláírta az oroszok vizsgálati jelentését, pedig kétségei kellett volna legyenek, nem kitüntetni kell a magas állami poszttal, hanem éppenséggel levonni a konzekvenciákat és felelősségre vonni.
A szenátus marsalljának sokkal egyszerűbb dolga volt: Bogdan Boruszewicz, az egykori legendás Szolidaritás-aktivista immár harmadszor tölti be ezt a funkciót, a 100 szenátor vita nélkül fogadta el személyét.
A parlamenti választások vesztese, Jaroslaw Kaczynski pártja, a PiS meglepő helyzetbe került az ünnepélyes parlamenti megnyitóra. Természetes, hogy a vereség után a párt igyekezett a történtekre magyarázatot találni, sokan azt várták, hogy a pártelnök – mint azt annak idején ígérte – lemond vezetői pozíciójáról. Nem ez történt. Belső harcoknak tulajdonították a vereséget, s egyszerűen kizárták a pártból Kaczynski helyettesét, Zbigniew Ziobrot, vele együtt a párt uniós parlamenti képviselőjét és az egyik legjelentősebb kommunikációs vezérét, a PiS Kaczynski után talán legismertebb tagját, Jacek Kurski televíziós újságírót. Mint kiderült, a kizárt tagoknak jelentős szimpatizáns tábora van, magán a parlamenti frakción belül is, hiszen 17 képviselő azonnal megalakította a Szolidáris Lengyelország (SP) nevű külön frakciót, ezzel csökkentve a PiS képviselői csoportját. Közlésük szerint mindaddig külön frakcióban lesznek, amíg a Jog és Igazságosság pártja vissza nem veszi a szerintük jogtalanul kizártakat.
Politikai elemzők szerint erre nincs sok esély, olyannyira, hogy Jacek Kurski már új lengyel jobboldalról beszélt, amely a következő választáson minden bizonnyal legyőzi a Polgári Platformot. A rendkívül magabiztos Ziobro már meg is kezdte a tárgyalásokat a parlamentből kiszorult kisebb jobboldali erőkkel – azok mindössze két dolgot kérnek: az adók csökkentésének programba foglalását és családbarát politika folytatását.
További veszteséget szenvedhet el a PiS a Legfelsőbb Bíróság döntése miatt is. A párt két képviselője ugyanis nyugállományban levő ügyész (ez nem nyugdíjast jelent, csak olyan állapotot, amelyben az adott jogász éppen nem dolgozik, de ebből visszatérhet az aktív állományba), s mint ilyenek az alkotmány szerint nem lehetnek képviselők. A vita éppen ezen a nyugalmi állományon van, az aktívaknál egyértelmű a szabály. A szejm marsallja szerint ez a törvényszöveg az adott képviselőkre is vonatkozik, ők azonban döntését vitatva a legfelsőbb bírósághoz fordultak.
Donald Tusk miniszterelnöknek most két hete van a kormány megalkotására, a hírek szerint először is már a mai nap folyamán hivatalosan bejelenti a Lengyel Parasztpárttal való koalíció folytatását. Tusk szeretné a kormányalakítási munkát a rendelkezésére álló határidő lejárta előtt befejezni, így lehet, hogy expozéjára és az új kabinet megszavazására már december 6 előtt sor kerülhet.
