Tüntetnek, ellentüntetnek és tárgyalnak Varsóban

A vég kezdete – ezt a címet adta hétfői jegyzetének Daniel Passent a Polityka szemleírója. A publicista szerint a péntek óta tartó botrányos politikai válsággal elkezdődött a Jog és Igazságosság (PiS) párt uralmának szétesése.  Mások már a szombatra virradó éjjelen azt írták a közösségi médiában, hogy Varsóban is „kitört a Majdán”. Ez az ukrán forradalomra utal, arra, hogy az ellenzéki politika és a rendszerrel elégedetlen tömegek tüntetésekkel, barikádokkal közösen megkezdik a rendszer lebontását, mert kétségbe vonják a hatalom legitimitását. Pedig Lengyelországban a hatalom legitim, hiszen megfelelő többség hatalmazta fel a kormányzásra viszont túllépte a törvényességét, s ez okozta a válságot.

Az elmúlt napok tiltakozáshulláma Marek Kuchcinski, a Szejm elnökének rendelkezéseivel kezdődött. Az új, januártól érvényes szabályok szinte lehetetlenné teszik a parlamenti sajtómunkát. A tudósítók számát korlátozták, gyakorlatilag lehetetlenné tették a hang- és képfelvételek készítését, a folyosói   interjúkat. A sajtó, az alkotmányjogászok és az ellenzék ezt az alkotmány megsértésének értékeli, hiszen elvonja az állampolgárok azon jogát, hogy tájékozódjanak a parlamenti munkáról.

Titakozó ellenzékiek az ülésteremben
MTI/EPA/Marcin Obara

Pénteken a költségvetési vita közben egy ellenzéki képviselő „szabad sajtót!” papírlappal a kezében fordult Kuchcinskihoz, mire az kizárta őt az ülésről. Az ellenzékiek erre megszállták az elnöki pulpitust. A kormánypárt kivonult egy másik terembe (az Oszlopcsarnokba), majd ott üléssé nyilvánította magát. Egyes ellenzékieket kizártak, másokat nem engedtek felszólalni. Az Oszlopcsarnokban nincs szavazatszámláló, az esemény zárt volt, a sajtó nem tudósíthatott róla. Az ellenzék azt állítja, hogy a költségvetést törvénysértően szavazták meg, senki nem állíthatja biztosan, hogy megvolt a szükséges szavazatszám. Több más jogsértés is volt.

Azóta tart a tiltakozás: péntek este óta kisebb megszakításokkal ellenzéki tüntetések vannak országszerte és az ellenzékiek még hétfőn is blokád alatt tartják a parlamenti üléstermet. Ezekre a PiS és az ottani CÖF ellentüntetéseket szervezett.

Mi lehet a következő lépés? Andrzej Duda elnök konzultációkat kezdeményezett a parlamenti pártok vezetőivel a válság megoldásáról. A fő kérdés, hogy újratárgyalják, újra szavazzák-e a költségvetést, de ezt a PiS nem akarja. Bizonyos jelek szerint viszont a sajtót korlátozó intézkedéseken hajlandók változtatni.  Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezére már többször alkalmazta az „egy lépés előre két lépés hátra” taktikáját, hogy visszavonulva indítson új támadást a demokratikus intézmények ellen. Az elmúlt hetekben sikerült több törvényt áterőltetniük, amelyek visszaszorítanák az ellenzéki fellépés, az ellensúlyok alkalmazásának lehetőségét. Az alkotmánybíróság élére egy pártkatonát állítottak a távozó Rzeplinski professzor helyett. A Szejm korlátozta a gyülekezési törvényt és a civil szervezetek lehetőségeit.

Az ellenzék továbbra is megosztott, bár az utóbbi napokban a kényszer egyesítette a liberális pártokat. Az eseménysorozat a PiS szövetségesévé tette a Kukiz’15 protesztpártot (ez segített a költségvetés megszavazásában), amelyben a szélsőjobboldalnak is vannak emberei.

Tüntetés a varsói elnöki palotánál
Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaminski

A jelek szerint a lengyel demokrácia erői erősebbek, mint azt a jobboldal feltételezte, de ez aligha elegendő a jobboldali rezsim leváltásához. A PiS és a Fidesz politikája között lényegi különbség nincs, ugyanarra építenek: a nacionalizmusra, az idegentől való félelemre, a kispolgári önzésre, előítéletekre. Az elitellenesség és „Brüsszel-gyűlölet” jól kiegészíti ezt az indulattömeget.

Ahogy Magyarországon, úgy Lengyelországban is a korrupt rendszerváltó elit és a pökhendi értelmiségi közbeszéd szolgáltatott megfelelő talajt és érveket ehhez a jobboldali-populista fordulathoz. A PiS a magyar kormánypártokhoz hasonlóan elsősorban az érzelmekre, az indulatokra és a félelmekre igyekszik hatni, most például elsősorban arról beszél, hogy ellenfelei az általa nyújtott kedvezményeket támadják, így a második és további gyerekek után járó 500 zloty (35 ezer forint) családi pótlékot és az önálló otthonteremtési támogatást.

A jobboldal táborához csatlakozott Szolidaritás szakszervezeti szövetség elnöke hétfőn megfenyegette az ellenzéket, hogy szétverik őket a demokrácia védelmében.