Tüntetés az alkotmánymódosítás ellen Budapesten
A lengyel média a legszélesebb körben beszámolt a magyar alaptörvény módosítása elleni tiltakozásról, elemezte a helyzetet, amely a demonstrációkhoz vezetett és nagy figyelmet szentelt a nemzetközi reakcióknak is. Egyes lapok a PAP lengyel hírügynökség jelentéseit vették alapul, mások kommentárokat és elemzéseket is közöltek, a lengyel köztévé híradója pedig kiemelt helyen foglalkozott az eseményekkel. Ez a lengyel médiafigyelem azért is érdekes, mert két napja a szejmben a Tusk-kormány elleni bizalmatlansági indítvány sikertelenségének bejelentésekor az egyik radikálisan jobboldali képviselő a Kaczynski vezette PiS (Jog és Igazságosság) ellenzéki pártból azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy „Lesz még itt Orbán Viktor!”.
Az onet.pl írása szerint több ezren tüntettek Budapesten az Amnesty International és civil szervezetek által szervezett demonstráción az alaptörvény újabb módosításai ellen, amely kiváltotta nemcsak a magyar ellenzék, de az Európai Bizottság és az USA azon véleményét is, hogy ezek az Orbán-kormány által bevezetett módosítások veszélyt jelentenek a demokráciára.
A tüntetők az „Alkotmány nem játék!” és „Demokráciát és a jog kormányát akarjuk!” feliratokkal vonultak, és követelték Orbán miniszterelnöktől, hogy tartsa tiszteletben az uniós jogokat. Az Orbánt diktátornak tartó demonstrálók 30 különböző civil szervezetet képviseltek.
A demonstrációnak nem sikerült a parlament épületéig eljutni, mert azt körülvette a rendőrség és lezárta, ezért a tüntetők az Alkotmánybíróság épületéhez vonultak.
Mind a lengyel hírügynökség, mind a televízió híradójának anyaga kiemelte, hogy minden tiltakozás dacára a kormányzó Fidesz nem akar elállni a módosítások megszavazásától, s minden bizonnyal kétharmados többséggel hétfőn meg is fogják ezt tenni.
A beszámolók szerint az alkotmány körüli vita átlépte a magyar határokat, hiszen fenntartásait közölte a Helsinki Bizottság, az Európai Bizottság és az Európa Tanács is. Megszólalt az ügyben még az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma is, amely úgy vélte, hogy egyes módosítások a demokratikus intézmények függetlenségét veszélyeztethetik. A magyar miniszterelnök José Manuel Barrosoval is beszélt telefonon, a német, a dán, a holland és a finn külügyminiszter pedig – ka nem is mondták ki Magyarország nevét, de egyértelműen rá utalva – azt javasolják, hogy vonják meg azoktól az uniós országoktól a pénzügyi alapokat, amelyek nem tartják be az európai értékeket.
A magyar diplomácia vezetője, Martonyi János szerint Magyarország az uniós normáknak eleget tesz, és jogszabályait is betartja. Levelében azt írta, hogy „a tiltakozásoknak semmi értelme, az alkotmány magyarázatai pedig nem kompetens információkon alapulnak. Nyitottak vagyunk az Európai Unióval való párbeszédre. Magyarország demokratikus ország marad” – jelentette ki a külügyminiszter.
A Gazeta Wyborcza brüsszeli tudósítója, Tomasz Bielecki szerint azt, amit a német, a dán, a finn, és a holland külügyminiszter javasol, hogy az unió hatékonyan büntesse azokat az államokat, amelyek nem tartják be az uniós értékeket, elsősorban Magyarország, Bulgária és Románia kormánya által erőltetett politika okozta. A tudósító szerint az uniós jog hiányát használja ki Orbán Viktor, aki ugyan egy évvel ezelőtt Brüsszel nyomására ellentmondásos reformjai egy részét visszavonta, de most emberei a parlamentben a régi javaslatokat hozták vissza – vagy még azoknál is rosszabbakat.
Az alkotmánymódosítások ugyanis ismét meggyengítik az Alkotmánybíróságot és veszélyt jelentenek a független bírósági rendszerre is – például azzal, hogy az ügyészségnek nagy szerepe lehet az adott üggyel foglalkozó bíróság kiválasztásában. A Fidesz azt is be akarja venni az alaptörvénybe, hogy a parlament joga elismerni vagy nem elismerni különböző egyházakat – ez pedig élő példa a putyini Oroszországra. Azt is törvénybe foglalják, hogy a magyar felsőfokú tanintézményekben végzett megtiltják az egyetem elvégzése után a külföldre utazást kétszer olyan hosszú ideig, ameddig tanulmányaikat végezték, vagy vissza kell fizetniük – ahogy ezt hivatalosan mondják – taníttatásuk költségeinek felét, amelyet az államtól kaptak. A magyar Alkotmánybíróság a módosítások nagy részét alkotmányellenesnek ítélte, ezt azonban a magyar kormány egyszerűen nem veszi tudomásul – írja Bielecki
Az uniónak csupán egy „nukleáris fegyvere” van – a szavazati jog felfüggesztése azon országok esetében, amelyek az alapvető uniós értékeket nem tartják be. Ezt a fegyvert eddig nem vetették be, még Orbán ellen sem, nem lehet tehát kizárni, hogy a négy külügyminiszter levele csupán a politikai nyomásgyakorlás eszköze Orbán Viktorra, mert az általuk javasolt szankciót nagyon nehéz lenne bevezetni. Donald Tusk lengyel miniszterelnök az uniós fórumokon védi Orbánt, pártjának európai képviselői pedig meg sem szólalnak az EP vitáiban, amikor a magyar demokrácia kérdéseiről van szó – kritizálja honfitársait a szerző.
