Trumpra várnak az izraeli vadtelepülések
Lieberman már többször javasolt területcserét, amelynek során lemondana az arabok lakta izraeli városokról, cserébe a határhoz tapadó telepekért. Most azonban nem egy telep, hanem egy „előörsnek” nevezett vadtelepülés került az izraeli, közel-keleti és világpolitika napirendjére.
Húsz éve folyik a pereskedés, a politikai huzavona Amona körül. Ezt a telepet lakókocsikból és mobil házakból néhány fiatal vallásos zsidó család állította fel a kilencvenes években. A Ramallah közelében lévő Ofra településen éltek eredetileg, de inkább pionír körülményekre vágytak. Így alapították Ofrától látótávolságra Amonát. (Ez egy bibliai helynévre utal. Az ősiségben az ammonitáknak, a Bibliában többször előforduló, szemita nyelvet beszélő népnek lehetett errefelé egy falva.) A telepesek azt állítják, hogy senki sem művelte a földet, elhagyatott köves dombtetőn verték fel először a sátraikat, majd hozták ide a lakókocsikat.
A palesztin történet másként hangzik. Ibrahim Jakub, a szomszédos faluban élő palesztin földműves szerint a hatóságok és a telepesek együttműködve orozták el a területet, amelyet az ő családja nemzedékek óta művel. Az Amerika Hangja rádióadónak azt mondta, hogy a földön először víztározót létesítettek a szomszédos Ofra telep számára. Ezt izraeli katonák őrizték, aztán hamarosan megjelentek a lakókocsik, majd a mobil házak. „A település rákként terjedt el a hegyen” – mondta az amerikai rádiónak Jakub.
Izraeli bíróságok és vizsgálóbizottságok számos alkalommal megállapították: a telepet jogsértő módon, a közeli arab falvak lakóinak földjét elorozva létesítették. Az amonai telepesek eleinte azt állították, hogy megvásárolták a palesztinoktól a földeket. Később a bíróság megállapította, hogy a beterjesztett irat hamisítvány volt.
Amona az elmúlt évtizedekben sokszor került be a világsajtóba. A leglátványosabb médiaszereplés a 2006. februári volt, amikor az izraeli rendőrség, határőrség és a hadsereg majd tízezer tagja vonult fel, hogy biztosítsa az akkor háromszáz fő által lakott település lebontását. A másik oldalon ötezer tiltakozó próbálta megakadályozni a bontást. Bent ezren védekeztek, a többiek a környező dombokon.
MTI/EPA/Jim Hollander
A lényeg az, hogy pár házat lebontottak ugyan, de a település újjáéledt. Ahogy folytatódtak a perek is. Ezeket hat palesztin földtulajdonos indította, akiknek 2014-ben 85 700 amerikai dollár kártérítést ítélt meg egy izraeli bíróság azzal, hogy az államnak további 13 500 dollárt kell fizetnie, ha nem távolítja el a telepeseket 2015-ig. Jelenleg ugyanitt tartanak. Amonát jelenleg négyszázan lakják. Van két óvoda és egy elemi iskola. Az ezer méter magasan fekvő települést aszfaltút köti össze a világgal. Az itt lakók többnyire az 1967-es háború előtti területeken dolgoznak. Amona jogsértő telep ugyan, de a kormány és a katonai hatóságok folyamatos védelmet biztosítottak számára. Ellátták vízzel, árammal.
A zsidó falu története magában foglalja az 1967. júniusi hatnapos háború utáni térségbeli történelmet. Izrael a háború után – lassan ötven éve – jelentős területeket foglalt el a környező államoktól. Egyiptomnak visszaadta a Sínai-félszigetet a békéért cserébe. A Gáza-övezetből kivonultak 2005-ben. Kelet-Jeruzsálemet és a Golán-fennsíkot Izrael annektálta. A korábban Jordániához tartozó területet leginkább Nyugati partként (mármint a Jordán-folyónak a nyugati partjaként) emlegetik, a mai izraeli kormányzat bibliai nevén Júdea és Szamáriának nevezi. Korábban a prózai Területek megnevezést alkalmazták. Ez az a térség, plusz a Gáza-övezet, ahol létre kellene jönnie a független palesztin államnak. Egy részén a területnek a ramallahi székhelyű Palesztin Hatóság államként ténykedik. A tárgyalások a rendezésről most szünetelnek. Az újrakezdésnek rengeteg akadálya van. A palesztinok manapság első helyen emlegetik az építkezéseket valamennyi 1967-ben megszerzett területen – beleértve Jeruzsálemet is.
Izraelben településnek azokat a városokat és falvakat nevezik (389 ezer lakos összesen 121 helyen), amelyeket kormányhatározat alapján, állami tulajdonban lévő földeken, szabályos rendezési tervet követve létesítettek a területeken. Az Amonához hasonló kisebb-nagyobb lakóhelyeket (55 telep négyezer lakással) nevezik „előőrsöknek”. Ezeknek nincs rendezett jogi státusuk. A hivatalos vizsgálatok eközben rögzítették, hogy ahogy Amonában, a hatóságok másutt is rendre asszisztáltak az építésükhöz és a fennmaradáshoz. Választóvonal Amona esetében, hogy nyilvánvalóan megsértették a palesztin földművesek magántulajdonhoz fűződő jogát. Ezért is rendelte el a Legfelsőbb Bíróság a telep felszámolását december 25-ig. Csak Izrael joggyakorlata tesz különbséget települések és előőrsök között. A nemzetközi jog, a nemzetközi szervezetek, a nagyhatalmak sértőnek tartják a háborúban elfoglalt területek kisajátítását, valamennyi ottani építkezést. Ez az oka annak, hogy az amerikai kormány minden alkalommal tiltakozott, amikor újabb lakásépítési engedélyeket adtak ki a településeken vagy Kelet-Jeruzsálemben. Az izraeli jelenlét terjedése a területeken egyre irreálisabbá teszi a palesztinokkal való megegyezést. Bármilyen megegyezést.
Az izraeli társadalom eközben nem fogadja el, hogy a nyugat-európai országokban, de másutt is – főleg egyetemi közegben – teret nyer a zsidó állam elszigetelését és bojkottját hirdető BDS mozgalom. A sokszor igaztalan jelszavakkal, hamis propagandával fellépő mozgalom elsősorban az elhúzódó megszállás, a palesztinok hátrányos helyzete és kisajátítása ellen tiltakozik. A bibliai érvek és jogok, amelyekre a telepesek hivatkoznak, ebben a vitában gyengék.
A négyszáz lakosú falu várható felszámolását most méretre szabott törvénytervezettel akadályoznák a jobboldali pártok. Már második olvasásban (57 szavazat mellette, 51 ellene) is átment a rendezési törvény tervezete, amely kisajátítaná a törvénysértő módon létesített telepek eredeti tulajdonosainak földjeit. Ezzel törvényesítenék az Amonához hasonló vadtelepeket. Benjámín Netanjáhú miniszterelnök is igennel szavazott, habár korábban ellenezte a lépést. Arra figyelmeztetett, hogy Izraelt a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálhatják, ha elveszi a palesztinok jogos tulajdonát. (Lieberman azt mondta, várják meg a törvényhozással Donald Trump beiktatását.)
A kormányfő azonban felmérte, ha megakadályozza a törvény elfogadását, akkor szembekerül partnerével, Naftali Bennett telepespártjával, a Zsidó Otthonnal, s más ortodox vallásos pártokkal. Ami viszont azzal járhat, hogy szétesik a koalíció, elveszítheti hatalmát, amit semmiképpen sem szeretne. Feltehetően arra számít, hogy ez a lépés nem ver nagyobb vihart a világban. Mire alapozhatja a döntést? Barack Obama, a telepépítések ellenfele, a békemegállapodás híve távozóban van az amerikai hatalomból. Trump eddig csak olyan nyilatkozatokat tett, amelyek zenét szolgáltattak a füleinek. Például ígéretet tett arra, hogy az amerikai nagykövetséget áthelyezik Jeruzsálembe. Az Európai Unió belefáradt a Közel-Keletbe, az arab államok pedig egymással vannak elfoglalva. Különös módon kezére játszik a világszerte népszerűsödő populista politika, az erős emberek kultusza, a politikai korrektség elutasítása és az iszlámellenesség is.