Trump állítólag szívesen találkozna Orbánnal, de ahhoz sem vette a fáradságot, hogy megemlékezzen az 1956-os forradalomról

Tényleg nem volt több udvariassági frázisnál Donald Trump kijelentése, hogy szívesen találkozna Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel – sugallja a tény, hogy a jelenlegi washingtoni  adminisztráció október 23-án ahhoz sem vette a fáradságot, hogy üzenetet küldjön Magyarországnak az 1956-os forradalom évfordulóján. Az amerikai elnök még a múlt héten, Szabó László új magyar nagykövet megbízólevelének az átvételekor pendítette meg a találkozó lehetőségét, hozzáfűzve, hogy csak az észak-koreai válság miatt nem ér rá. Eleve kissé hamisan csengett, hogy Trump a második számú külpolitikai feladatának tartja, hogy találkozzon Orbánnal, az pedig, hogy a Fehér Ház most elfelejtette méltatni a forradalmat, több okból is figyelemre méltó.

Forrás: Facebook / NBC News

Egyrészt azért, mert Orbán a vezető európai politikusok közül elsőként állt ki Trump mellett az akkor még zajló amerikai elnökválasztási kampány során, és erre Szabó állítólag előzékenyen emlékeztetett is a megbízólevele átadásakor. Másrészt azért, mert 2010-ben az előző amerikai elnök, Barack Obama, 2016-ban pedig Joe Biden volt alelnök küldött üzenetet Magyarországnak a forradalom évfordulóján. (A magyar forradalom hosszan tartó hatása – idézte Obamát akkor az MTI – egész Kelet-Európában előrevitte a szabadság ügyét, eljuttatva a szabadság fényét az elnyomás legsötétebb szegleteibe is. Hat évvel később Biden levelét Magyarország washingtoni nagykövetségén fel is olvasták. „Miközben rémisztő volt, hogy az első reményteli mozgalmat eltaposták a szovjet tankok, a magyarok bátorságára és áldozatvállalására felfigyelt a világ, egész nemzedéket ragadott magával, s nemcsak Magyarországon, hanem szerte Kelet- és Közép-Európában, mindazon népek körében, amelyek a vasfüggöny csapdájába szorultan éltek” – írta az amerikai alelnök.)

Biden egyébként annak ellenére írt tavaly, hogy az Obama-adminisztráció akkor már többször bírálta az Orbán-kormányt, a magyar miniszterelnök pedig már régóta nemkívánatos személynek számított washingtoni politikai körökben a demokratikus jogállam leépítését célzó intézkedései miatt. A Népszabadság tavaly augusztusban szellőztette meg, hogy a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ azért nem rendezett tudományos konferenciát az 1956-os magyar forradalom hatvanadik évfordulója alkalmából, mert nem akart vendégül látni olyan magyar kormányzati politikust – esetleg magát Orbánt –, akit méltatlannak tart a forradalom emlékéhez és a tekintélyes intézet hírnevéhez.

A mosolyszünettől függetlenül a forradalom méltatása Biden részéről nyilvánvalóan azt jelentette, hogy az Obama-adminisztrációnak az Orbán-kormánnyal, és nem Magyarországgal van problémája.

Az Egyesült Államok hagyományosan augusztus 20-án küld üdvözlő üzenetet Magyarországnak. Ez 2017-ben is megtörtént, október 23-ról pedig a budapesti nagykövetség emlékezett meg a Facebook-oldalán. Ez azért megejtő, mert Magyarország washingtoni nagykövetségnek jelenleg sem a honlapján, sem a Facebook-oldalán nincs nyoma annak, hogy főhajtással tisztelgett volna a forradalom előtt. És nincs nyoma a Twitteren sem. A nagykövetség honlapján október 19-i, a Facebook-oldalán október 26-i az utolsó bejegyzés. Előbbi egy Thaddeus Kosciuszko-emlékfutásról szól, az utóbbinak egy keresztényüldözésről szóló washingtoni konferencia a témája.  Ennek a konferenciának a hírét a Twitterre is feltették, a két korábbi bejegyzés október 20-i, illetve 24-i. Az egyik Mundruczó Kornél filmjének, a Jupiter holdjának a fesztiválsikereit adja hírül, a másik az amerikai filmekben elhangzó magyar nyelvű mondatokról szól.

Ami Orbánt és Trumpot illeti, az ő eddigi kapcsolatfelvételeikről egyelőre annyit tudni, hogy a májusi brüsszeli NATO-csúcs margóján váltottak néhány szót egymással. A román és a lengyel államfővel Trump már leült egy-egy hivatalos beszélgetésre a januári beiktatása óta.