Töredezik a világsziget

A csendes-óceáni térség törésvonalairól tartott online előadást a Kodolányi János Egyetem. Kiderült, miben hasonlít a mai helyzet a hidegháború első időszakához, és az is, hogy vajon Kína tényleg átveszi-e a vezető szerepet a világgazdaságban.

Törésvonalak és metszéspontok Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben – ezzel a címmel tartott online előadást a Kodolányi János Egyetem. Az alkalomra neves vendégelőadókat hívtak meg: Dr. Bernek Ágnes, a NJE geopolitikai kutatócsoportjának vezetője mellett Dr. Salát Gergely sinológus is megosztotta gondolatait.

Abban mindannyian egyetértettek, hogy a világgazdaság súlypontja a 21. századra Ázsiába tolódott, a 2013-ban elindított Egy Övezet Egy Út program pedig fokozta ezt a folyamatot. Bernek szerint ez lehetőséget teremt egy új eurázsiai erőtér kialakítására, és később, a jégtáblák olvadásával a sarkvidéki összeköttetés is létrejöhet a világ többi részével. Szerinte fontos látni, hogy Oroszország is nyit a csendes-óceáni térség felé: erre a célra külön minisztériumot is létrehoztak. Vlagyivosztokban vadonatúj elnöki rezidencia van, és a város a szabadkikötői státuszát is visszakapta, amit utoljára a cári Oroszországban birtokolt. 2015-től itt rendezik a Keleti Gazdasági Fórumot is. Oroszország viszont nem csak a Csendes-óceán környékén keres új szövetségeseket, Iránnal és Indiával közösen egy új, észak-déli közlekedési folyosót alakítanak ki. Az USA fennhatóságát veszélyeztetné egy Oroszország-Kína-Irán tengely, de úgy tűnik, az Egyesült Államoknak el kell fogadnia, hogy az elmúlt 500 év atlanti korszaka véget ér, és beköszönt az eurázsiai korszak.

„Megalakult az Ausztrália, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok közti szövetség, és ezzel szemben létrejövőben van Oroszország, Kína és Irán szövetsége. Az előadás szándéka az volt, hogy átlássuk, vannak-e konfliktusveszélyek” – mondta Szatmári Péter, a Kodolányi János Egyetem rektorhelyettese a 168 Órának.

Salát szerint az ellentétet éppen az USA szítja Kínával szemben: a világ legtöbb országa számára Kína a legnagyobb kereskedelmi partner, nem szívesen csatlakoznának az USA által generált hidegháborúhoz. Kínának nem érdeke, hogy a jelenlegi világrend újjáalakuljon, hiszen ebben a világrendben képes fejlődni. Úgy látja, most is alakulóban van két tábor, hasonlóan, mint a 40-es évek végén, 50-es évek elején, amikor a hidegháború frontvonalai rajzolódtak ki. Létrejött egy Facebook-világ és egy WeChat-világ, valamint egy Google-világ és egy ByteDance-világ. Az amerikai-kínai kereskedelmi háború fokozta az elhidegülést: a kínai EU-s befektetések megfúrása amerikai lobbinak volt köszönhető. A Huawei blokád alá sem véletlen. Ennek ellenére Salát biztos abban, hogy tíz éven belül Kína átveszi a vezető szerepet a világgazdaságban, és ezt a lépést a hadserege is követni fogja. Ezt az Egyesült Államok is érzi, itt a sinológus megemlítette a Kína és Tajvan közötti „majdnem-háborús” helyzetet.

Oroszország és Kína kapcsolata viszont sokat javult az utóbbi időben. Bernek szerint az oroszok számára létérdek egy erős kínai szövetség: az orosz népesség drasztikusan fogy, a rubel egy sokadik valutának minősül a pénzpiacon, és Oroszország nem került be a világ tíz legnagyobb gazdasága közé. Ő úgy látja, az USA világgazdaságot vezető szerepe még hosszú ideig fennmarad.

Salát emlékeztetett arra, hogy Kínában a koldusok már QR-kóddal kérnek pénzt, az irodákat pedig robotok takarítják. Nominális GDP szerint is közelítenek az Egyesült Államokhoz, és ez már nem a szénbányászatnak, meg a műanyag fröccsöntött játékoknak köszönhető – mondta. Ezen a ponton Horváth Levente műsorvezető is hozzászólt: Kína lehet az első ország a világon, amely digitális jegybanki pénzt fog bevezetni.

Azt Salát is észrevette, hogy a nem igazán találni kínai telefonok közül a legújabb generációs darabokat Európában, csak úgy, mint ahogy a kínai piacon sem kapható sok amerikai termék. Úgy gondolja, a további fejlődéshez meg kellene tanulniuk alkalmazkodni a befogadó ország kommunikációs kultúrájához. A kínai életmód a világ többi része számára nem annyira vonzó, nehéz eladni – Horváth szerint a külső kommunikációval kapcsolatban Dél-Koreáról vehetnének példát.

A webinárium-sorozat november 9-én folytatódik, akkor a nyugat-balkáni konfliktusokról és együttműködésekről lesz szó.

(Kiemelt kép: Huntington Beach, 2021. október 4. Olajszennyezés miatt kátrány borítja a kaliforniai Huntington Beach település partvidékét 2021. október 3-án. MTI/EPA/Christian Monterrosa)