Tíz éve zuhant le a Concorde New Yorkba tartó járata

Gonesse polgármestere az áldozatok emlékére emelt kőoszlop előtt pontban 16 óra 44 perckor, az egykori szerencsétlenség időpontjában hajtott fejet.

Beszédében szólt arról, hogy két hónapja ért véget a fatális eseményt előidéző vádlottak pere. Az ítéletet december 6-án hirdetik ki. Hat embert vádolnak gondatlan emberöléssel.

Az ügyész 175 000 euró kártérítés kiszabását kérte az amerikai Continental Airlines légitársaságra, 18 havi felfüggesztett börtönbüntetést a cég két alkalmazottjára, és kétévi, ugyancsak felfüggesztett börtönt a Concorde megalkotójára, a most 80 éves Henri Perrier-re. Az ügy két további francia vádlottjának felmentését indítványozta.

Az emlékezetes napon az Air France New York felé induló 4590-es járata a Roissy-Charles-de-Gaulle légikikötőben még a kifutópályán rágurult egy korábban elstartolt Continental Airlines-gépről levált fémlemezre, s az előbb a futóműbe, majd onnan a szárny alatti üzemanyagtartályra felcsapódva végzetes láncreakciót váltott ki. A tartályban keletkezett tűz átterjedt a gép egyik motorjára, amely a levegőben kigyulladt, Concorde pár percnyi repülés után lángolva zuhant a Gonesse melletti mezőre, s ott felrobbant. A gépen tartózkodó 109 fő, valamint a közeli kis szálloda négy lakója a helyszínen szörnyethalt.

A Concorde tündöklése…

A francia-brit együttműködéssel 1969-ben megalkotott „technológiai hősköltemény”, a Concorde a hangsebességet kétszeresen meghaladó (2500 km/óra) deltaszárnyú szuperszonikus utasszállító repülőgép volt. Története a francia legendárium részévé vált. Sok rekordot felállított, ezek közül a legjelentősebb a London és New York közötti 2 óra, 52 perc és 59 másodperces repülőút volt, 1996. február 7-én.

1976-tól – 15 hónapnyi szünetet kivéve – 27 évig volt szolgálatban. Teljesítményét mindmáig nem sikerült felülmúlni, kivételesen elegáns külsejével sem vetekedhetett a konkurencia.

Az Air France és a BA közös vállal Concorde-járatokon a közel három évtized alatt több mint négymillió utas kelt át az Atlanti-óceánon. A minden luxussal felszerelt gép (porcelán étkészlet, ezüst evőeszköz, kényelmes bőrülések, tágas tér, hangulatvilágítás) hőskorában az üzleti, művészeti és politikusvilág kedvence volt.

A parfümkirály Jean-Paul Guerlain, Elton John, Sting, Paul McCartney, Claudia Schiffer törzsutasok voltak, Francois Mitterrand elnöki különgépnek használta. Rentábilis azonban sohasem volt. Történetének utolsó évében egy retúrjegy ára 8726 eurót tett ki (mai áron számolva kb. 2,5 millió forint), végül is nem csoda, ha a kivétel közönség, egy-egy ritka alkalomtól eltekintve alig feléig töltötte meg a gépet.

Sorsa tulajdonképpen már akkor eldőlt, amikor 3 évvel az olajválság után, 1976 januárjában kereskedelmi forgalomba állították. A 10 utas befogadására képes, 62 méter hosszú, 25,5 méter szárnyszélességű, négymotoros repülőgép egy-egy transzatlanti útján 80 tonna kerozint használt fel, annyit, mint egy négyszeres befogadóképességű Boeing 747-es.

Igaz, hogy a Párizs-New York, London-New York útvonalon 3 óra 45 perc alatt végigszárnyaló Concorde-dal a 7 és fél órát „döcögő” Boeingek nem vehették fel a versenyt, de a kecses szuperszonikus csak 6500 kilométert tudott megtenni leszállás nélkül, így sem Rómából, sem Frankfurtból nem tudta leszállás nélkül elérni az amerikai partokat.

… és rövid végjáték

A Concorde pályafutását egyetlen súlyos árnyék terhelte meg, de az végzetesen: a 2000. júliusi katasztrófa.

A szerencsétlenség után a megmaradt öt francia deltaszárnyú és a British Airlines (BA) hét luxusgépe 15 hónapig maradt földre szögezve. Ez idő alatt néhány alapvető biztonsági szerkezetet építettek be a futóműbe, védőbevonattal látták el a kerozintartályt, majd 2001. november 7-től a megújult Concorde ismét elfoglalta a helyét a nemzetközi légi közlekedésben. Feltámadását nagy remények övezték, ezek azonban hamarosan füstbe mentek.

A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni öngyilkos merényletek után sokkos állapotba került nemzetközi légi forgalomban többé nem találta meg a helyét. A ’60-as években technológiai bravúr eredményeként létrejött páratlan repülőgép iránt tragikus mértékben csökkent az érdeklődés. A kegyelemdöfést az iraki háborútól szenvedte el.

Az Air France és a BA vezetői 2003 áprilisában együtt jelentették be, hogy a gazdasági kudarc miatt végleg kivonják a forgalomból a két légitársaság közös csillagát. A franciák 2003 májusában, a britek az év októberében búcsúztatták a hangsebességnél gyorsabban szálló szupergépet.