Theresa May már nem lát esélyt a Brexit-megállapodás elfogadására
Theresa May szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított megállapodást a közeljövőben el lehetne fogadtatni, ezért új hozzáállás vált szükségessé.
A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által vasárnap hajnalban ismertetett nyilatkozatában leszögezi, ha a konzervatív frakcióban és a kisebbségi tory kormányt kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) képviselőcsoportjában nem teremthető meg a többség a Brexit-megállapodás elfogadásához, akkor nem marad egyéb lehetőség, mint az alsóházban jelenlévő többi párt megkeresése. A kormányfő nyilatkozatában nem szerepel név szerint a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt, azonban már a hét elején bejelentette, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.
A kormány és a Labour képviselői - az első alkalommal személyesen May és Corbyn - eddig háromszor ültek tárgyalóasztalhoz, egyelőre érdemi eredmény nélkül.
Sir Keir Starmer, a Labour árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje már a tárgyalások előtt jelezte, hogy a Munkáspárt a megbeszélés napirendjére akarja venni az újabb EU-népszavazás kiírását és az állandó jellegű vámuniós viszonyrendszer kialakítását az EU-val. A brit kormány azonban mindkét lehetőséget határozottan elveti, és Jeremy Corbyn a pénteken zárult harmadik tárgyalási forduló után kijelentette, hogy nem észlelt jelentősebb elmozdulást a kormányzati álláspontban. A Downing Street szóvivője szerint ugyanakkor a kormányoldal komoly javaslatokat terjesztett elő, és hajlandó változtatásokra is a Brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai nyilatkozatban, amely - egyelőre vázlatosan, kötelező jogi hatály nélkül - az Egyesült Királyság és az EU jövőbeni kapcsolatrendszerét körvonalazza.
Az Európai Unió egyértelmű álláspontja az, hogy az 585 oldalas Brexit-megállapodás - amelyről novemberben állapodott meg London és Brüsszel - nem nyitható újra, de az EU a 26 oldalas politikai nyilatkozat módosításától nem zárkózik el.
A Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborán belül heves indulatokat kavart, hogy Theresa May bevonta a Brexit-megállapodás sorsáról szóló egyeztetésekbe a Munkáspártot. Jacob Rees-Mogg, az alsóházi tory frakció legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti csoportjának - European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) - vezetője minapi nyilatkozatában Corbynra utalva úgy fogalmazott, hogy May „egy ismert marxistával” készül együttműködésre lépni, és ez nem kelt túl nagy bizalmat konzervatív körökben. May azonban vasárnapi nyilatkozatában leszögezi, hogy a kilépésről döntő 2016-os népszavazás kampánya nem a pártok közötti választóvonalak mentén zajlott, és a Brexit ügyében vannak olyan kérdések, amelyekben a Konzervatív Párt és a Munkáspárt egyetért.
A kormányfő ezek között említette, hogy mindkét nagy párt szerint meg kell szüntetni az EU-n belüli szabad mozgás alapelvének nagy-britanniai érvényesítését, jó megállapodással kell kilépni az EU-ból, és meg kell védeni a brit munkahelyeket. May szerint ez alapot kínál egy olyan kompromisszumhoz, amely mögé többség sorakoztatható fel a parlamentben. A miniszterelnök nyilatkozata szerint azonban minél tovább tart mindez, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság soha nem lép ki az EU-ból, márpedig alapvető fontosságú a népszavazás döntésének teljesítése. May közli, hogy ennek elérése végett a jövő heti soron kívüli EU-csúcson személyesen is kéri majd a Brexit további rövid halasztásához a többi uniós vezető beleegyezését, és ha e haladék ideje alatt Londonban sikerül egyezségre jutni a Brexit-megállapodásról, akkor az Egyesült Királyság hat héten belül kiléphet az EU-ból.
May hivatalosan már pénteken kérte a Brexit legfeljebb június 30-ig terjedő halasztását Donald Tuskhoz, az Európai Tanács elnökéhez írt levelében. A javaslat szerint ha e határidő előtt sikerül ratifikálni a Brexit-megállapodást, akkor a halasztási időszak is előbb véget érne. May levele szerint London valójában olyan ratifikációs menetrendre törekszik, amely még május 23. előtt lehetővé tenné a kilépést az Európai Unióból, ugyanis így az Egyesült Királyságnak nem kellene részt vennie az aznap kezdődő európai parlamenti választásokon. A brit EU-tagság az eredeti menetrend szerint március 29-én szűnt volna meg, de a többi EU-tagország egy halasztást már jóváhagyott a brit kormánynak.
